Hogy is volt ez?

Szeretnék a nyomára jutni az "igazi" magyar konyhának. Ennek érdekében keresgélek mindenféle régi ételleírásokat, szakácskönyveket.
Most ezt találtam:
Zilahy Ágnes: Valódi magyar szakácskönyv

http://konyha.drag2web.com/index.php?menu=0,1
vagy itt:
http://mek.niif.hu/00100/00135/html/index.htm

Az internet segítségével a világ bármely népének konyhájába bepillanthatunk egy-két kattintással. Ez egyrészt nagyon jó, mert olyasmit tudhatunk meg, amit néhány évvel ezelőtt, csak néhányunknak adatott volna meg. De olyan veszélyeket is rejt magában ez, hogy feloldódnak a színek - ízek a nagy közös tálban. Szóval keresem a leghasznosabb gasztronómiai utakat.
De azért még főzök és fényképezek is. :)
Miért is kell ez? Nem elég, amit találni lehet? elégnek elég, de azt szeretném, ha az a szín-ízvilág is gazdagítaná a palettát.

Ja, de kezdő vagyok!

Nem terveztem, hogy valaha is főzős blgot írok. Csak úgy elkezdtem. Azóta egy kicsit körbejárok a hasonló témájú helyeken. Egyszer valahol olvastam, hogy az adott blogban szereplő képek mind valóságosak és az ételek úgy ehetők, ahogy a képen vannak. A készítőjük nem használ semmi trükköt annak érdekében, hogy a fotón jobban mutasson a mű. Egy dologra emlékszem, konkrétan: nem használ hajlakkot az ételek szépítésre. No, ezen nagyon elámultam, soha eszembe nem juott volna, hogy van ember, aki használ, de ha ezt külön leírták, akkor annak nyilván alapja van. Persze mindenre van ember. Sokan élnek a látszatnak, s beleragadnak egy "olyan, mintha..." világba. No, én nem értem, hogy ez miért jó..., de nem minden az én térképem szerint való.
Az előbb ezt kis videót találtam. Hát, mit mondjak, most már jobban értem az "én nem használok hajlakkot az ételfotókhoz" mondatot. Íme.
http://www.youtube.com/watch?v=fUjz_eiIX8k

Ezzel együtt meg vagyok győződve, hogy az általam olvasott blogok szerzői közül senki nem használ sem hajlakkot sem gombostűt az ételeihez.

Sajtgombócos borsóleves Biankától

Bianka ma lépett a követőim közé, s természetesen ellátogattam a blogjára. Akkor a legfelső bejegyzése volt ez a leves. http://kiskonyham.blogspot.com/2010/06/sajtgombocos-borsoleves.html Éppen a héten készítettem a sajtgolyókat, s igen kíváncsivá tett, hogy milyen lehet levesbetétként. Nem bántam meg, hogy ez lett a mai levesünk.

A kertben az idén termett annyi borsó, hogy néhány borsós ételt saját termésből próbálhatok ki. Vannak már talomban, majd sorra felteszem őket, de most lássuk a levest.

Egy kevés olajon elkezdtem párolni egy fej apróra vágott hagymát, két gerezd apróra vágott fokhagymát, két szál felkarikázott sárgarépát és egy szál petrezselymet, kicsit később hozzáadtam kb. kétbörényi frissen fejtett zöldborsót. Sóztam, borsoztam, megszórtam pirosparikával, felengedtem vízzel. Míg a zöldségek főttek, lereszeltem kb. 10-15 dkg sajtot az legapróbb lyukú reszelőn. A reszelt sajtba belekevertem egy kisebb tojást és két kanál lisztet. vizes kézzel kicsi golyókat formáltam a masszából, s mikor már a zöldségek megfőttek belefőztem a levesbe a gombócokat. Nem néztem az órát, de pár perc múlva késznek ítéltem az ételt.
Mindannyiunknak testszett. Köszönöm az ötletet, Bianka. :)

Ez a leves semleges alapanyagokat tartalmaz, ezért semleges étel. Így hús-, zöldség és tésztanapon egyaránt szerepelhet az étlapon. A levesbetétben lévő minimális liszt és sajt elhanyagolható, hiszen nem laboratóriumi körülmények között történő szétválasztásról van szó. Azt vesszük figyelembe, hogy az étel döntő tömegét milyen ételalapanyag adja.

Rántott tök

Kaptunk két gyönge kis tököt. Éppen ideális rántott töknek. Amikor még ennyire zsenge a tök, nem szoktam kikaparni a magházát, hanem csak meghámozom, felszeletelem, besózom.

Aztán hagyományos módon bepanírozom. Előbb lisztbe majd felvert egész tojásba végül prézlibe mártom. Bő, forró zsiradékban kisütöm.
Ehetünk hozzá sült krumplit, rizst, mindenféle salátát. Most éppen kölest főztem mellé és párolt káposztát. De ezekről majd legközelebb írok.

Kapribogyós cukkínisaláta

A sajtgolyókhoz ma cukkinisalátát készítettem.
A kis salátacukkiniket uborkagyalun legyalultam.
Tejfölt sóval, mézzel, citrommal, reszelt citromhéjjal, kapribogyóval, jó adag zúzott fokhagymával ízesítettem, s ebbe az öntetbe kevertem a cukkiniszeleteket.

Sajtgolyók

Nem szeretek panírozni. Sajtot meg végképp nem. Nem is sokszor fordul elő, hogy rántott sajtot készítsek. Ám közel azonos alapanyagokból viszonylag gyakran készítek sajtgolyót. És ezt az egyszerű ételt most kedvem támadt kicsit cifrázni is. Íme.

Az eredeti gyakorlat szerint személyenként a legkisebb lyukú reszelőn lereszelek
10 dkg sajtot , minden 10 dgk reszelt sajthoz hozzákeverek
1 egész tojást és
1 evőkanál prézlit.

Vizes kézzel üdítőskupaknyi kis golyókat formázok. (Egyéb ízesítés, fűszerezés nem kell bele. Még só sem, mert a sajt elég sós.)

Bő forró zsiradékban kisütöm a golyócskákat. Arra kell figyelni, hogy sülés közben megnőnek, ne zsúfoljunk túl sokat az edénybe, nehogy összesüljenek. Meg is forgatom sülés közben őket, hogy mindenhol egyenletesen piruljanak. Egy-két perc alatt megsül egy-egy adag. Ha már a sütjük, ne hagyjuk ott a tűzhelyt. A rántott sajthoz hasonlóan lehet mellé adni süt krumplit, rizst, salátákat, majonézt, bármit, amit kedvünk tarja. Én mindig valami öntetes salátával eszem egyéb köret nélkül.

Ma az jutott eszembe, hogy megcifrázom egy kicsit ezt az ételt. Volt itthon többféle mag. Pl. lenmag, szezámmag, mandula, mák, héj nélküli tökmag. Ez utóbbit és a mandulát késsel összeaprítottam, hogy jobb legyen a mérete a golyócskákhoz.

Majd néhány golyót a különböző magokba forgattam.




A magvakban megforgatott golyókat is kisütöttem.

Az is eszembe jutott, hogy egy-egy natúr golyócskát még közvetlenül kisülés után őrölt paprikában megforgattam. Fontos, hogy ezt sütés után és ne előtte paprikázzuk, mert a paprika megég és keserű lesz.

A sok kis színes golyó nemcsak finom jól is mutat. Nekem a legjobban a szezámmagos, a mandulás és a tökmagos ízlett. A többi csak a színek miatt éri meg szerintem. De lehet, hogy még egyéb színeket, ízeket is ki lehetne találni, de ma ez jutott eszembe.

Újra nyitva a pszichowellness-konyha

Szűk egy hónap után újra lesznek új bejegyzések itt a pszichowellness-konyhán. Hogy eddig mi is volt velem, nem ismételgetném, mert olvasható a http://mclub.blogol.hu/ . A lényeg, hogy naptár szerint itt a nyár. A nyárral ha a meleg nem is, de az iskolai szünidő megérkezett, és jut időm a blogolásra is.
Nos, akkor vágjunk bele! :)