Pénteki piac

A mai piactúrám inkább az ismétlések jegyében telt. Találtam megint kucsmagombát, de nemigen hasonlított a múltkorihoz. Sokkalta nagyobb egy-egy példány, rövidebb és üreges a szára. Mikor az árusnak ezt megjegyeztem, azt mondta, hogy a múltkor nyilván cseh kucsmagombát vettem, ez meg ízletes kucsmagomba, és hogy ezt tölteni érdemes. Alíz is írta, hogy tölteni szokta, ezért úgy döntöttem, kipróbálom ezt is. Lehet, hogy ez a gomba már nem is lesz többet az idén.

Aztán sárga gévagombát is vettem megint. Éppen felébe került, mint múlt héten. Akkor úgy terveztem, hogy a felét kirántom, a másik felét meg egy az interneten talált recept alapján készítem el. De végül az egészből rántott gomba lett közkívánatra. A mai adagból is rántottam vacsorára, készítettem hozzá azt a retkes-újhagymás-sóskás salátát, amit a múlt héten a spenótos fasírthoz csináltam. Annyi különbség volt a mostani és a múlt heti rántott gomba között, hogy az árus tanácsára ezt fokhagymás tejben áztattam vagy másfél óráig. Finom lett. Annyira nem tudom megítélni a különbséget a múlt heti fokhagymás tej nélkül készült és a mostani között, mert az is nagyon ízlett, s ez is. Az viszont egyöntetű véleménye az itthoniaknak, hogy csak teljesen frissen jó ez az étel. A múltkor meghűlt egy kevés belőle, s az már távolról sem volt olyan élvezhető. Most viszont lesz a tejfölös változat is a gévagombából. Majd holnap beszámolok róla.

Sóskát is vettem megint. Nyersen összevágva a salátában minden itthon lévő családtag elégedettséggel ette. A sóskamártást viszont csak magamnak csinálok. Mert csak én szeretem, de én nagyon.

Ami újdonság a mai vásárlásban az a rebarbara. Nagyon régen egyszer már készítettem valamit rebarbarából, de már csak ennyire emlékszem. No, majd meglátom, mi lesz belőle.

Persze megint került medvehagyma, újhagyma, retek, fejessaláta is. Meg vettem karalábét is. Azt hiszem mindent felsoroltam. A palántákat és a húst kivéve. De a húsról nincs mit mondanom, a palántákkal meg nem akarok dicsekedni, mert nem vagyok valami nagy kertész, aztán ki tudja, mi lesz még belőlük, de igyekszem.