Főként a családanyák ismerik nagyon jól azt a helyzetet, amikor azzal a címszóval, hogy sajnáljuk kidobni az ételt, megesszük a maradékokat. Nem vagyunk már éhesek, de megesszük, hogy ne maradjon. De talán azzal is kezdhetnénk, hogy miért is marad, miért készítünk annyit, hogy maradjon. Ez nagyon nehéz kérdés, és ebben én igazán nem tudom megmondani a jó megoldást, mert ennyi év után még mindig nem sikerült ettől a hibámtól megszabadulnom.
Valami kényszeres dolog van bennem arra, hogy több étel legyen az asztalon, mint amennyit a jelenlévők meg tudnak enni. Most, hogy ezeket a szavakat írom, most kerül nálam is szem elé ez a kérdés. És talán az lenne a leghatékonyabb, ha együtt gondolkoznánk el rajta, hogy vajon miért is lehet ez.
És aztán pedig az következik, hogy ha már ott van az az ételmaradék, akkor miért esszük meg kényszeresen. Igen, ételt ne dobjunk ki. Ezt most is vallom. És nem azért, mert „Etiópiában éheznek”, hiszen nem lesz egy etióp családnak sem jobb, ha itt lerontjuk a gyomrunkat. Ne dobjunk ki ételt, mert az pocséklás. Csak azt hiszem, hogy az étel kidobását nem azzal kell megakadályoznunk, hogy túlesszük magunkat. A pocséklást talán már a vásárláskor kéne megelőzni.
Van erre valakinek valami jó módszere?
Gyümölcsnapra:
Diós fügegolyó gyümölcskrémekkel
Hozzávalók: 7,5 dkg füge, 7,5 dkg dió, 5 dkg méz.
Elkészítése: A digót és a fügét egyaránt durvára daráljuk, összekeverjük a mézzel, és vizes kézzel kis golyókat formálunk a masszából. Különböző gyümölcskrémekkel tálaljuk.
Diós fügegolyó vérnarancsos almakrémmel
1 vérnarancsot egy almával összeturmixolunk, s ezt adjuk a fügegolyó mellé.
Diós fügegolyó banános kivikrémmel
1 banánt 2 kivivel turmixolunk össze ezzel tálaljuk a fügegolyót.
Kombinálhatjuk is a gyümölcskrémeket
Az 57. lépésben arra lenne jó megtalálni a választ, hogy hogyan lehetne megoldani, hogy nem halmozzunk fel az asztalra a kellőnél több ételt, legalább a hétköznapokban ne. Ha meg már megtörtént, akkor hogyan kerülhetnénk el a konyhamalac jelenséget.
Annyira egyetértek a bejegyzéseddel. Személy szerint abszolút ezt csinálom. Egy 11 hónapos és egy 5 éves után MARADÉKTALANUL betöltöm a konyhamalac szerepét! :)
VálaszTörlésÉn amióta figyelek az evésidőkre, kezdem megszokni, hogy a maradékot eldobom. És nem is sajnálom, ha nem kellett senkinek, nem kell erőltetni. Igyekszem csak annyit főzni, amennyi pont elég, de hát olyan pontosan nem lehet amúgy sem kiszámítani. S ha egy kicsi marad, az megy a szemétbe. Az én túlsúlyom tényleg nem segít az éhezőkön :)
VálaszTörlésEn sem dobok ki etelt. A maradekot pici dobozkakba teszem, hutoszekreny, vagy fagyaszto a tarolas helye, majd amikor eljon az ideje, akkor eszem meg. Nagyon sok mindent le lehet fagyasztani szerencsere.
VálaszTörlésGyonyoru a gyumolcsnapi etel ismet! :)
Én nem megyek éhesen vásárolni, mert akkor eleve túldimenzionálom az evéskérdést. Amióta tartom az evésidőt, nem éhesen megyek piacra, így nem tankolok fel annyira.
VálaszTörlésAz esetleges maradékot mélyhűtőbe teszem én is, és néha ki is megy a kutyusnak, illetve már csomagoltam a hajléktalanoknak is, 1-1 szelet húst, mikor maradt, és vittem magammal másnap reggel és odaadtam. Csak azért a tényért, hogy ne dobjak ki semmit, nem eszem disznóra magam, nem szabotálom az eddigi elért szellemi és fizikai eredményeket.
Szép napot!
Lemaradt az előzőről:
VálaszTörlésa hajléktalannak odaadni, kutyusnak kiadni nem kidobás kategória úgy hiszem, és máris meg van oldva! És, ha két szem rizs kimegy a madárkáknak, az sem gond!
Régebben én is napokig ettem a maradékot. Most, hogy így étkezem, ami megmarad, azt vagy lefagyasztom, vagy odaadom másoknak. Mivel egedül főzök, nagyon nehéz jól és jót főzni. Egyszemélyre eléggé behatárolt, amit el lehet készíteni. Régebben mindig túlvásároltam magam. Most már tudatosan vásárolok, csak azt veszem meg, amit másnap elkészítek. Így nálam nincsenek kidobásra ítélt maradékok. Ez az étkezés valahogy önfegyelemre is nevel. :)
VálaszTörlésNagyon szép a gyümölcskompoziciód. :)
tanulságos és igaz. az előzőnél szerettem volna kérdezni: hol veszel tarlórépát. szabadka 100 ezer lakosú város, de fehérrépa nincs-- van pasternák, zöldség (gyökér), zeller, de gömbölyded tarlórépa, alias fehérrépa nincs.
VálaszTörlésSzép estét mindenkinek!Ki fogom próbálni ezt a golyót,nagyon jól néz ki.Nagyon jó a kedvem a reggeli mérlegelés óta,mert ismét lefelé "száguld"a grafikonom.
VálaszTörlésMónika! :) :) :)
VálaszTörlésZita, ez evésidők segítenek, hogy jobban átlássuk a szokásainkat - ugye? :)
Ircsike, igen, a maradékok jól jöhetnek később is.
Retorika, teljesen egyetértek: odaadni a maradékot embernek, állatnak, az nem kidobás. És mindig lehet találni "kuncsaftot". És jó érzés segíteni is.
Vízicsibe, nagyon szeretem a fügét dióval. :)
m.k. A tarlórépát itt a szomszéd faluban termeli egy család, és a pécsi vásárcsarnokban árulják. 300 Ft/kg. (Máshol én sem láttam, de nem is kerestem. Lehet, hogy kevesen termelik?)
Juli, nagyon jóóó! :)