78. lépés: Elmélet és gyakorlat

Sajnos eléggé indulatos fajta vagyok. Ha felbosszantanak, nagyon vigyáznom kell, nehogy vulkán módjára viselkedjem. Ma délelőtt is volt egy pont, amikor kis híján elvesztettem az önuralmam. Gyorssegélyképpen mentem néhány kört az udvaron, majd „erőltetett menetben” jöttem hazáig, de még ez is kevés volt. Úgy fogtam hozzá az ebédhez, mint a sáskák. No, ez egyáltalán nem olyan dolog, amivel dicsekednem kellene, nem is azért mondom, hanem azért, hogy tudjátok, hogy annak ellenére, hogy ennyit és ilyen régóta foglalkozom a hasznos viselkedésformákkal, velem is megesnek ilyen dolgok. 

Lehet ezt rossz hírként is elkönyvelni, de lehet úgy is, hogy mindig tanul az ember, és akkor is érdemes a jobb megoldásokra törekedni, ha nem is mindig sikerül ideálisan viselkedni. Mert azért, ha lassan is, de javul a helyzet. Régen ilyenkor az iskolaudvar helyett a szomszédos boltba mentem volna valami ennivalóért. Most ez eszembe sem jutott. Ezt meg nem dicsekvésképpen mondom, ez is csak tényközlés. A stresszhelyzet ellenére csak evésidőben ettem, bár akkor nem úgy és nem annyit, amennyit hasznos lett volna. (Sajnos éppen túltengenek itthon a Sándor-napi sütemények, melyekből egyetlen szelet is elég lett volna ebéd után… :) )

Miközben ettem, teljesen tisztában voltam vele, hogy most nem az éhségemet csillapítom. Azt is tudtam, hogy mit kéne tenni. Ám mégsem tettem meg. Persze, hogy valami haszna is legyen a dolognak elkezdtem figyelni magam, hogy most mi is történik bennem, miért is csinálom ezt. Azt figyeltem meg, hogy úgy hatottak rám a lenyelt falatok, mintha erőt és nyugalmat ettem volna. Minden falattal erősebbnek, és nyugodtabbnak éreztem magam. Közben azokra gondoltam innen a blogról, akik hasonlókat mesélnek, hogy zaklatottság esetén „muszáj” enniük. 

Miért muszáj? Mi történik bennünk ilyenkor? Miért csurog össze az erő és a nyugalom a falatok nyomán? Mintha újrarendeződne bennünk valami. Ellazul és újrarendeződik. Mintha a falatok úgy viselkednének bennünk, mint a mágnes a vasporral. Annyi azonban változott az „előző életemhez” képest, hogy nem azonnal ettem (nem is jutott eszembe azonnal enni), és most legalább újrarendeződött bennem a rend ebéd utánra, ami régebben az evés ellenére sem valósult meg. A kávémat már bölcs nyugalomban tudtam meginni. 

De ezzel együtt még van itt min gondolkodni, van még mit megtalálni, „feltalálni”. Ha már sikerült azt elérni, hogy nem azonnal alkalmazom a lazító evés technikáját, hogyan tudnám azt is elérni, hogy egyáltalán ne lazítsak evéssel? Legalább is így ne. Az biztos, hogy amikor megfigyeltem az általam I és O típusú embereket, az általános tapasztalatom volt, hogy az I típus nem eszik, ha ideges. Az I típusnak nyugalom kell az evéshez. (Nekem meg evés a nyugalomhoz?) Mi működik bennük másként? És az hogyan működik? Lehet, hogy az O típusú emberben az a késztetés van, hogy mindenképpen neki kell megoldania a dolgokat? Ki kell állni harcolni, küzdeni, amihez kell a nagy test és az erő? Az I típus pedig inkább a háttérben maradna láthatatlanul, megvárva, amíg elvonul a vihar, megoldódnak a dolgok? Fogalmam sincs a jó válaszról, tényleg, nincs, csak „hangosan” gondolkozom itt veletek „négyszemközt”.

Gyümölcsnapra

Narancs naranccsal

Tele van a város akciós naranccsal. Aztán úgyis hamarosan vége a narancsszezonnak, várhatunk az újabb terméssel Mikulásig. Úgy gondoltam, akkor használjuk ki most ezt a tényt. Legyen narancs naranccsal. Néhány narancsból narancskrémet készítettem (botmixerrel pépesítettem) és körülnéztem mi van még itthon. Ezek lettek: 

Fűszeres narancskrém szezámmaggal

Hozzávalók: 2 evőkanál szezámmag, 2 evőkanál narancskrém, 2 kiskanál méz, körömnyi reszelt vagy nagyon apróra vágott gyömbér, 1 késhegynyi fahéj.

Elkészítése: A narancskémet a fűszerekkel összekeverjük. Egy kistányért megszórunk szezámmaggal Rákanalazzuk a narancsot, majd ezt is megszórjuk maggal.

Narancskrém mazsolával és narancsdarabokkal

A narancskrémet és a mazsolát 1:1 arányban összekeverjük, narancsdarabokkal és mazsolával díszítjük.

Narancsos mézesmák virágporral

2 kanál mákot 1 kanál mézzel és 2 kanál narancskrémmel összekeverünk. Virágporral és narancsdarabokkal díszítjük. 

A 78. lépésben csak kérdéseim voltak. Miért eszünk, ha zaklatottak vagyunk? Hogyan lehetne ezt elkerülni? Mit tapasztaltatok erről? 

Holnap folytatjuk.