Oldalak

2011. május 7., szombat

127. Tésztanapra: napraforgós pogácsa és stangli + Kinek a kedvéért?


A Kifőztük májusi számban http://www.kifoztuk.hu/ olvastam egy tökmagos pogácsát. Megtetszett az ötlet, s ebből született az én napraforgós pogácsám és stanglim. 

Napraforgós pogácsa és stangli 
Hozzávalók: 25 dkg fehér liszt, 25 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt, 2,5 élesztő, 1 dl tej, 1 kávéskanál cukor, 1 kávéskanál só + a sütés előtti sózáshoz, 1 dl (hidegen sajtolt) napraforgóolaj + 2 evőkanálnyi, 10 dkg hántolt napraforgómag ledarálva és kb. 1 evőkanálnyi a díszítéshez., 1 tojás a kenéshez.
Elkészítése: A tejet meglangyosítjuk, beletesszük a cukrot és felfuttatjuk benne az élesztőt. A lisztet átszitáljuk és összekeverjük a két fajtát. Az edény széléhez szórjuk a sót. A felfuttatott élesztővel, az olajjal és kb. 1 1,5 dl vízzel, rugalmas tésztát gyúrunk, betakarjuk. Kb. 1 órára langyos helyre pihenni tesszük. A hántolt napraforgó megdaráljuk, és egy száraz serpenyőben egy kicsit megpirítjuk. Hozzáadunk 2 evőkanál olajat és jól elkeverjük.
Ha lejárt a tészta kelési ideje, kb. 1 cm vastagra kinyújtjuk és rátesszük az olajos napraforgó felét. Feltekerjük mint a bejglit, majd a rudat, mint egy csigát. Újból kinyújtjuk, és megismételjük az előbbi műveletet a darált napraforgó második felét terítjük rá az újból kinyújtott tésztára. Újból feltekerjük és újból kinyújtjuk. Késsel bekockázzuk a tetejét., és pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Kikent vagy sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, felvert tojással a pogácsák tetejét megkenjük, alaposan megsózzuk, díszítéséül 1-2 szem hántolt napraforgómagot tehetünk rá.
Előmelegített 200 fokos sütőben kb. 20 perc alatt kisütjük.
A pogácsaszaggatásból megmaradt tésztát újból összegyúrjuk, és kb. fél cm vastara és téglalap formájúra nyújtunk .és  kb. 1 cm széles csíkokat vágunk belőle. Egy másik tepsit is előkészítünk a sütésre, a tésztacsíkokat megcsavarjuk, és a tepsibe tesszük, megkenjük tojással, megsózzuk, és 200 fokos sütőben kisütjük.

Kinek a kedvéért?

Régen azt mondtam, hogy ha valaki más kedvéért kell megtenni valamit, akkor sokra vagyok képes, de önmagért…? Hányan vagyunk úgy, hogy főzünk a családnak, de ha csak magunkra kell gondolnunk, akkor már „nem piszkoljuk össze az edényt”.Hány embertől hallottam már, hogy azért szeretne lefogyni, hogy a környezete kedvezőbben nézzen rá. Vagy éppen a férje, a felesége, a gyereke kedvéért szeretne egészségesebb, szebb lenni. Persze, ez is nagyon szép cél, nagyon dicséretes dolog, hogy mások kedvéért akarunk valamit tenni, de van itt még valami. 

Azt gondolom, hogy mindenki elsősorban a saját egészségéért, szépségéért felelős. Lehet ezt önzésnek is érezni, de van ennek más „olvasata” is. Minden ember - így én magam is alkotórésze - a világnak. És a világ olyan állapotban van, amilyen állapotban van mindaz, ami a világ része. Úgy valahogy, mint egy virágoskert. Ha egyetlen egy virág megbetegszik a kertben, az egész kerten meglátszik. 

Ki tudna többet tenni azért az emberért, aki én vagyok, mint én magam. Kinek az egészségéért, jóllétéért tudnék többet tenni, mint a sajátomért. Minél távolabb vagyok attól, hogy jól legyek, annál nehezebb a környezetemnek is. S minél jobban vagyok én magam, az egész környezetem jobban van általa. 

Érdemes minden nap legalább egy egészen keveset tenni azért, hogy jobban legyünk. Ezzel a gondolattal kezdeni és zárni a napot. Mit tettem ma azért, hogy jobban legyek?  

Holnap folytatjuk.

1 megjegyzés: