Most van ennek a sárga nyári körtének a szezonja. Egy kis fánk van, de annyi gyümölcs van rajta, hogy nem győzzük enni. Az jutott eszembe, hogy aszalok belőle a téli gyümölcssalátáimba. Két módozatot találtam ki. Vágtam a gyümölcsből kb. 1 cm-es karikákat, s kitettem a napra egy szúnyoghálós alkalmatosságra. A másik megoldásként negyedbe vágtam a körtéket, kivágtam a magházukat, és káposztagyalun legyalultam, úgy szárítottam meg. Ez lett a körteszirom. (A képen ez van a kosárban a körte mellett.) Szilvát is aszalok, remélem, majd jó tapasztalatokról számolhatok be.
Olyan egyszerű?
Tegnap olvastam egy cikket az Indexen, ami arról szólt, hogy egy angol asszony megunta a túlsúlyát, és az ötvenedik születésnapján elhatározta, hogy lefogy. Rengeteg pénzen vásárolt magának sok számmal kisebb ruhákat, ez volt a motivációja a fogyáshoz, hogy ha már ennyi pénzt kiadott, legalább hordhassa is őket. S úgy fogyott 38 kg-t, hogy az elhatározás után nem evett annyit, és azt is megválogatta, hogy mi kerüljön a tányérjára.
Első olvasásra bulvárhírnek elmegy az ilyesmi, ha értelmes mondanivalója nincs az újságírónak, de azért mégsem olyan egyszerű ez. Az ilyen írások nagymértékben felelősek azért, hogy úgy alakult a közgondolkodás, hogy a túlsúlyon változtatni teljesen egyszerű. Abba kell hagyni a zabálást, és kész. Persze, ennyire egyszerűen is fel lehet fogni. A hosszú élet titka, hogy nem szabad abbahagyni a lélegzést. Ez kb. ugyanolyan tanács. És a ráadás, az, hogy a túlsúlyos embereket mutatja igen kedvezőtlen színben. De a kibicnek semmi sem drága.
Holnap folytatjuk.
Én is ismerek olyant, aki 5 számmal kisebb ruhát akasztott fel a tükör mellé, és ez volt a motivációja. Szerintem ez is egyéntől függ, kinek mi a célja, mit szeretne elérni.
VálaszTörlésPersze a fogyás nem volt örökös, szépen visszahízta utána, amit leadott, de ez már egy másik történet...
:)
VálaszTörlésAnyukám még a '80-as években adott le mintegy 30 kilót úgy, hogy egy régóta meglévő almazöld ruha viselése volt az áhított cél. Volt előtte több sikertelen kísérlete (a tojásdiétájára máig emlékszem - már kisgyerekként nagyon bizarr ötletnek nézett ki), most, házikönyvtárát rendezgetve pedig látom, hogy "szakirodalomnak" se volt híján. A hatékony megoldás mondjuk a kevesebb evés és a mozgás kombinációja volt, no meg mellé jó adag kitartás - ez aztán annyira bejött, hogy nem is szedte vissza később. Az almazöld ruhát ugyan nem hordta valami sokat, de megvolt a tudat, hogy ha akarná, bármikor felvehetné.
VálaszTörlés