I. Nemzeti Gulyás Nap

Amivel mi ünnepeltük:

Csülökpörkölt pirított tarhonyával

A Nemzeti Gulyás Nappal a családom már nyert. Mert, ha ma nem ez a nap van, akkor biztosan nem csülökpörkölt lett volna az ebéd. De elhatároztam, hogy ha másként nem is tudok, de azzal csatlakozom a szimpatikus kezdeményezéshez, hogy ma a gulyáscsaládból főzök valamit, és tegnap az esélyes hozzávalók közül a csülök nyert.

Nem tudom, hogyan "KELL" csülökpörköltet főzni. Soha nem tanultam, nem olvasgattam csülökpörkölt-recepteket. Vagyis tegnap este egyre rákattintottam, de a hozzávalók között azt találtam, hogy 1 ek. olívaolaj. No, nagyon gyorsan becsuktam azt a honlapot. Az olívaolajat (a jót) nagyon szeretem, de ezzel együtt nem főznék vele csülökpörköltet - soha.

Szerintem a gulyáscsalád ételeinek a zsíron (nem az olajon) pirított hagyma az alapja. Éppen ezért ez a csülökpörkölt is úgy kezdődik, hogy (disznó) zsíron pirítottam jó sok apróra vágott hagymát és apró kockákra vágott (zöld - helyett) pirospaprikát. Jól megsózom, s amikor már kezdett zsírjára sülni, akkor tettem hozzá az első adagot a csülökből, nevezetesen a bőrét, melyet lefejtettem, s nagyobb darabokra vágtam. (Ennek a bőrkülönválasztásnak az az oka, hogy a gyerekeim kicsi korunkban nem ették meg a bőrös, zsíros húsdarabokat (az egyik meg is tartotta ezt a szokását). Ezért az ilyen ételt úgy főzöm azóta, hogy könnyen lehessen úgy szedni, hogy ne kerüljenek nemszeretem falaktok a tányérjukra. Emellett azzal ideologizáltam meg ezt az eljárást, hogy annál jobb lesz az egész, minél többet fő a bőr, de azért a húst mégsem akarom szétfőzni.)
Nos, a bőr már a fazékban volt a hagymával, mikor lefejtettem a csontról a húst, összevágtam a megfelelő darabokra, s ezt is utánaküldtem, meg a csontot is egészben. Soha nem főzők trancsírozott csontot az pörköltbe. Frászt kapok a csontmorzsáktól. (Ez egy ilyen faxnis család :) )
Addig főztem gyakran kevergetve a saját levében, ameddig ez a leégés veszélye nélkül tehettem. Aztán igen kevés vizet adtam hozzá apránként. Amikor már majdnem teljesen megfőtt, akkor engedtem fel egy kicsit bővebb lére, ezután adtam hozzá az őrölt pirospaprikát és még egy kevés csípős PirosAranyat. és két közepes méretű, gyakorlatilag péppé aprított paradicsomot. Majd addig főztem még, amíg számomra ideálisra visszasűrűsödött, utána nyilvánítottam késznek.

Pirított tarhonyát készítettem hozzá. Mégpedig úgy, hogy füstöltszalonna zsírján megpirítottam a tarhonyát, sóztam és dupla mennyiségű vízzel felengedtem, s födő alatt kevergetés nélkül készre főztem (ha elfő a vize, akkor kész.)

Volt még hozzá káposztasaláta is.

Ha valaki figyel az ételtársításra egyen kevesebb tarhonyát és több káposztasalátát hozzá. (Egy szelet kenyér - vagy két kicsi szelet - húsnapon is belefér egy ebédbe, vacsorába. Ha az egy kenyérszeletnyi lisztet tarhonya formájában esszük meg, az teljesen rendben van. )