Szilvalekváros bukta

Sütni nem olyan nagyon szeretek. Talán azért mert ahhoz pontos receptkövetés kell és türelem. De azért néha sütök azért. Csak nem lesznek annyira szépek a sütikéim, amivel büszkélkedni lehetne mint pl ma a bukták. De azért nagyon jók lettek ám, ha nem is sikerült egyformára csinálom őket. :)

Ja, és saját szilvalekvárral készült.

Hozzávalók: ½ kg liszt, 2 tojássárgája, 3 dl tej, 6 dkg vaj (margarin, zsír)a tésztába + kb. 6 dkg a olvasztott vaj vagy zsír a kenéshez, 5 dkg cukor a tésztában + kb. 5 dkg porcukor tálaláskor, csipetnyi só, 2 dkg élesztő, 25 dkg lekvár a töltéshez.

A tejet meglangyosítjuk, beletesszük a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, és hagyjuk felfutni. Felolvasztjuk a 6dkg vajat, átszitáljuk a lisztet. A liszt közepébe egy mélyesést készítünk, ebbe öntjük a cukros tejet a benne felfutott élesztővel). A lisztre tesszük a sót (az edény falához közel szórjuk a sót, hogy ne érintkezzen közvetlenül az élesztővel.) Az egészet fakanállal vagy géppel jól összedolgozzuk. Hozzáadjuk az olvasztott vajat, és addig keverjük, hogy a tészta hólyagos legyen. Letakarjuk, és langyos helyen egy órát kelesztjük. Lisztezett deszkára kiborítjuk, gyengén átgyúrjuk, kb. 0,5- 1 cm vastagra kinyújtjuk, 8-10 cm-es négyszögekre vágjuk, közepébe szilvalekvárt teszünk, és összecsavarjuk.

(Én nem összecsavarni szoktam a buktát, hanem kis batyut formálok belőle, és úgy fogom össze először a négy sarkát, majd a négy kis csücskét, hogy ki ne folyhasson belőle a lekvár. Aztán az összefogott résszel lefelé teszem a tepsibe. )

Kivajazott tepsibe egymás mellé helyezzük, tetejét, oldalát olvasztott vajjal megkenjük,

½ óráig kelesztjük, és közepes forró sütőben sütjük.

Sütés után deszkára kiborítjuk, de csak tálaláskor szedjük szét a buktákat. A tetejét porcukorral meghintjük.

U.i. A recept szerint vajjal, margarinnal vagy zsírral lehet készíteni ezt a buktát. Szerintem vajjal érdemes. Igaz, hogy a vaj legdrágább, de nem drágább annyival, mint amennyivel jobb lesz a bukta, ha a vajat választjuk.

Én nagyon vajpárti vagyok. A vaj nagyon sokat hozzáad az ételek finom zamatához. Azt is érdemes megfigyelni, hogy mennyire sokat számít a végeredménynél az alapanyagok minősége. Amikor nagyon szorult anyagi helyzetben él az ember (azt hiszem, sokunk életében volt erre példa), amikor az számít elsősorban, hogy elegendő legyen az étel a létfenntartáshoz, akkor persze célszerű a gyengébb minőségű, s ezért olcsóbb alapanyagot választani. Ha azonban 60 forint árkülönbözet belefér egy tepsi buktánál, (és elvi akadálya sincs) akkor érdemesebb a vajat választani.

Aki az eMpszi karcsúsító étrendjét követi, tésztanapon desszertként nyugodt szívvel ehet egy-két buktát. :) (Jóllakni persze érdemes előtte valami jó kis salátával, hogy a kalóriasűrűség napi átlaga is helyen legyen. )