169. Gyümölcsnapra: Málna ribizlivel

Annyi friss gyümölcs van mostanában, melyet akár saját kertünkből és szedhetünk, hogy nem is érdemes ezekkel sokat variálni, amíg be nem telünk velük. Élvezzük csak így a természetadta ízeket! A málna és a ribizli nagyon jól kiegészítik egymás ízét. Arra azonban érdemes figyelnünk minden alkalommal, hogy a gyümölcs a legtökéletesebb táplálék, és ezért ennek is adjuk meg a módját. Figyeljünk a csodálatos ízekre, minden egyes szem ízére! A gyümölcs hivatása így teljesedik be, ha örömet jelent számunkra, ha odafigyelve megesszük.

Téglák a várfalban 

Az utóbbi napokban igazi nyár van. Ez az évszak minden pozitívuma mellett sok kellemetlenséget tartogat azok számra, aki a nagy hőségben felesleges kilókat cipelnek. Nem akarom most itt felsorolni mindazt, ami ilyenkor akár még könnyeket is csal a szemünkbe az alkatunk miatt. Nekem valahogy nyáron mindig nehezebb volt ez az állapot fizikailag és lelkileg egyaránt. És mivel nem szeretünk szenvedni, talán éppen ez lesz az a pont, amikor megszületik a lelkünkben az elhatározás, hogy szembenézünk az okokkal, és megváltoztatjuk a hozzáállásunkat a problémáinkhoz. Igen, most csak a hozzáállásról beszélek. Ennyi egyszerre bőven elég. 

Mert nyilvánvaló, hogy rengeteg olyan dolog van, melyen nem áll hatalmunkban változatni. Egy valami azonban mindenképpen a mi hatáskörünkben van: a reakcióink. Mindig, mindenre lehet másként reagálni. Igaz, ez nem könnyű dolog, de felfelé kapaszkodni a lejtős úton a negyven fokban két szatyorra szintén nem mondható könnyűnek. A szűk tavalyi fürdőruháról, a jóakarók megjegyzéseiről nem is beszélve. 

Talán nem látszik elsőre, hogy mi is lehet az összefüggés a ruhaméretünk és aközött, hogy egy-egy konfliktusra miként reagálunk, de azért érdemes innen is megközelíteni a helyzetet. Ha megtanulunk úgy reagálni, hogy ne sérüljünk annyira, mint eddig, akkor a védőrétegre sem lesz annyira szükségünk. Ám, ha a védettség érzését nem tudjuk kialakítani magunkban, akkor mindenegyes kilótól való megválás olyan nagy feladat, mintha a védővárunkat kellene téglánként lebontanunk. 

Minden változás ott kezdődik, hogy elfogadjuk, hogy lehetséges megváltozni. Nos, lehetséges? Legalább elvileg… ? 

Holnap folytatjuk.