Pulykás rizseshús a ludaskása ötletére

A hétvégén nem jöttek haza a gyerekek, így hárman vagyunk a férjemmel és anyukámmal. Tegnap annyira barátságtalan idő volt, fáradtak is voltunk, s úgy gondoltuk, majd ma reggel megyünk bevásárolni. Utálok vasárnap vásárolni, de a Spár is erre csábított a mai akciójával. Hát igen, a terv ez volt… Viszont reggel az autó úgy döntött, hogy nem indul. Az öregecskedő akkumulátor nem bírta már ezt a hideget. Így „a nincs itthon semmi, de valamit főzni kéne” helyzete állt elő. Valaki egyszer azt mondta, hogy ha a világnak ezen a szegletén valaki azt mondja, nincs otthon semmi ennivaló, akkor még három hétig nyugodtan ellehet az éhezés veszélye nélkül. Nos, nekem is azonnal eszembe jutott, hogy pénteken a hentes nagy lelkendezve ajánlott pulykafarhátat (3!!! db-ot), melyet a sértődés kockázata nélkül nem lehetett volna otthagyni, és ennek még nem is gondolkoztam a sorsán. No, jó, ez lesz a leves. És aztán? Meg különben is mennyi leves lesz 3 db pulykafarhátból? Csak annyi vizet öntöttem rá, amennyit nagyon muszáj volt, még így is elgondolkoztató mennyiségű levesnek néztünk elébe. A főtt húsról nem is beszélve. Ekkor pattant ki a fejemből a ludaskása emléke. A Mama csinált minden ősszel néhányszor, amikor levágta a kacsákat. (Meg régebben a libákat is, de arról már a halványnál is halványabb emlékeim vannak csak.) Mindenesetre az jutott eszembe, hogy van annyi hús ezeken a farhátakon, hogy bőven elég lesz ebédre, a leves mennyisége meg csökken, ha a rizshez is használok belőle. Nos, így lett a ludaskásaszerű pulykás rizseshús.

Hozzávalók (eredetileg): Egy liba vagy kacsa aprólékja és a levesbe való részei: pl. szárny, farhát, nyak, 4 sárgarépa, 2 petrezselyemgyökér, 1+1 vöröshagyma, 4 gerezd fokhagyma, 8-10 szem egész bors, só, őrölt bors, 0,5 evőkanál liba v. kacsazsír, 40 dkg rizs. 2,5 l víz.

Elkészítése: Az aprólékot és a baromfidarabokat a megtisztított répákkal, 1 fej vöröshagymával és a fokhagymával, 3 kávéskanál sóval, az egész borssal hideg vízben felesszük főni. Lassú tűzön addig főzzük, míg a hús könnyen leválasztható a csontról. Ekkor leszűrjük a levest, és leszedjük a zsírját. (A levest félretesszük, később levestésztát v. grízgaluskát főzünk bele, s ludaskása előtt tálaljuk. )

1 fej vöröshagymát apróra vágunk, és a liba- v. kacsazsíron megdinszteljük. A húst leszedjük a csontról, az aprólékot és a leveszöldséget összedaraboljuk és a többi főtt hússal együtt a dinsztelt hagymán átforgatjuk, őrölt borssal ízesítjük, s egy kevés levessel felengedjük, hogy szaftja legyen. A rizst átmossuk szűrőben, és a leves leszedett zsírján átforrósítjuk, majd hozzáadjuk a szaftos húst és kb. 8-10 dl forró levest. Lefedjük, s lassú tűzön addig főzzük, míg a levét elfövi. Ekkor elzárjuk alatta a tüzet, de még meleg helyen hagyjuk. Tálaláskor petrezselyemzöldjét szórhatunk rá. Jól illenek hozzá a téli savanyúságok pl. a savanyú uborka v. ecetes paprika.

Az eMpszi étrendjében nem szerepel a rizseshús, így ludaskása sem. Viszont alkalmanként húsnapon ehetünk belőle, annyi rizzsel igyekezzünk szedni, amennyi kb. egy vékony szelet kenyérnek megfelel. Javaslom, hogy csináljuk úgy, hogy a rizst a levessel a húsdarabok nélkül főzzük meg, s csak a végén tálaljuk össze a húst és a rizst. Én ma pl. egy kevés rizs mellett tejfölös kelbimbóval ettem a húst. Nagyon jól illett hozzá. (Hamarosan leírom a tejfölös kelbimbó receptjét is.)