94. lépés: Csak lazán - és a medvehagymás cicege

Szóval ez a medvehagymás cicege - tésztanapra

Egy kép mégis van - így utólag. Igyekszem megoldani ezt a képtelen helyzetet megnyugtatótan. 

Tegnap még ezt írtam: 
Ma nem lesz kép. Azt mondja nekem, hogy betelt a tárhelyem. Nem tudom, hogy mit csináljak. Hogyan tudok képet törölni?
De azért a bejegyzés álljon itt. Majd kitalálom, hogy mi legyen.


Akkor nézzük a mai bejegyzést képek nélkül!

Csak lazán! 

Nem tudom, megfigyeltétek-e már, hogy néha egy-egy stresszesebb helyzetben annyira befeszülünk, szó szerint, és fizikai értelemben is, hogy akár még izomlázunk is lehet. Végtelenül el tudunk fáradni fizikailag is az ilyen helyzetektől. Sokszor már az is segít egy kicsit, hogy ismerjük ezt a jelenséget, és időnként figyelmeztetjük magunkat, és tudatosan lelazítjuk az izmainkat. 

Aki hajlamos a túlevésre, az evés közben ösztönösen lazít. Vagyis az evés percei azért is és annyira fontosak számunkra, mert akkor enyhül az egész izomzatunk már-már bírhatatlan befeszülése. Ám attól kezdve, hogy erről tudunk, már tudatosan lazíthatunk. És ajánlom is ezt. Kezdetben ritkábban jut eszünkbe, hogy ilyesmire figyelmeztessük magunkat, de lehetnek kis kapaszkodóink. Akár egy kis kavics a zsebünkben, vagy egy kis kabalaállatka az íróasztalunkon, vagy valami „varázstoll”, amit ha kézbe veszünk, eszünkbe jut, hogy „lazíts”. 

Hogy legyenek ilyen „varázseszközeink”, ahhoz a tárgyakat érdemes „beavatni”. Hozzá kell őket kötni kellemes helyzetekhez, vagy eleve olyan tárgyakt választani, melyek felidézik bennünk az ellazulás emlékét. Hogy is készülhet egy tárgyból „varázstárgy”? Egy nyugodt és erre alkalmas helyzetben, amikor elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy „készítsünk egy ilyen varázstárgyat”, idézzünk fel magunkban egy nagyon kellemes állapotot. Minél életszerűbben tudjuk előhívni egy megnyugtató emlékünket, annál hatékonyabb lesz a varázstárgyunk. Fogjuk a kezünkbe a kiválasztott tárgyat, és emlékezzünk vissza arra a kellemes helyzetre! Idézzük fel, hogy mit láttunk akkor, mit hallottunk, milyen illatot érzetünk, milyen érzések voltak a testünkben. Mikor már elég kellemes, laza állapotba hoztunk magunkat az emlék felidézésével, mondjuk magunknak, hogy ez a tárgy ezentúl emlékeztessen bennünket arra a laza biztonságos helyzetre, melynek emléke olyan kedves számunkra. Ha ezt elégszer és elég odafigyeléssel megcsináljuk, akkor az a kis tárgy fel fogja idézni bennünk mindazt, amit hozzá kötöttünk. 

Akár hihetetlennek vagy macerásnak tűnik, hogy ilyen „varázstárgyakat” gyártsunk magunknak, de azért egy próbát megér. Mindenképpen igen hasznos elérni, hogy időnként figyelmeztessük magunkat egy-egy viharos nap forgatagában a lazításra, az biztos. Mert csak úgy tudjuk megváltoztatni a régi rossz szokásainkat, ha lecseréljük őket hasznosabbakra. Ha eddig a cukros zacskó vagy a kekszes doboz után nyúltunk a befeszült állapotban, ha lesz egy „varázskavicsunk” vagy valami hasonlónk, egy játékmacink, amit végigsimítunk vagy egy „varázsceruzánk”, mellyel szükség esetén leírjuk, hogy lazíts!, akkor egy apró ,de fontos lépést tehetünk így,mellyel könnyíthetünk a napi nehézségeinken.

Tésztanapra:

Medvehagymás cicege:

 

A cicege talán a legelterjedtebb ételek egyike, és nemcsak a legelterjedtebb, hanem talán az egyik legtöbb néven ismeret étel. Van, hogy macoknak hívják, van berének, tócsninak vagy lapcsánkának, hogy most csak ennyi jusson eszembe. Itt Egerágon cicege néven ismertem meg, és fokhagymával szoktam készíteni. De most, hogy kaptam a gyerekektől egy nagy szatyor (éppen másfél kiló) medvehagymát), nem kímélem a kedves olvasóimat, itt egy ideig még medvehagyma lesz medvehagymával. Pedig igaza van Vízicsibének, lehet, hogy csak úgy nyersen a legjobb vajas vagy zsíroskenyérre. Nos, tésztanapon akár ezt is kipróbálhatjuk. De azért én most leírom a cicege medvehagymás változatát.

Hozzávalók: 50 dkg krumpli, 10 dkg liszt, 1 tojás, 1 kiskanál só, 1 késhegynyi őrölt szerecsendió  kb. 2dl olaj a sütéshez.

Elkészítése: A krumplit meghámozzuk és nagy lyukú reszelőn lereszeljük. A medvehagymát apróra vágjuk és a krumplihoz keverjük úgy mint a lisztet a tojást, a sót és a szerecsendiót is. Az olajat felforrósítjuk, egy-egy kanál masszát belehalmozunk, majd ellapítjuk a kanállal a forró olajban. A kis lepénykék mindkét oldalát megsütjük, és leitatjuk róla a felesleges olajat. Tejfölös salátával tálaljuk.

Tejfölös tavaszizöldes saláta

Hozzávalók: 2 dl tejföl, 4 szál újhagyma, 1 fej saláta, petrezselyemzöld, esetleg vad tavaszi zöldek (medvehagyma, pitypanglevél, sóska, turbolya, csalán, salátaboglárka), fél citrom leve, 1 kiskanál méz, 1 kávéskanál só.

Elkészítése: A tejfölt az ízesítőkkel alaposan kikeverjük, a zöldeket apróra vágjuk, és az ízesített tejfölbe keverjük.

A 94. lépésben lehetőségeket kerestünk arra, hogy lecseréljük a lazítást szolgáló tudattalan evéseinket valami ártalmatlanabb szokásra.

Holnap folytatjuk.