A spárga jellegzetes íze főzve jön ki igazán, de érdemes nyersen is megkóstolni. A másik oka, hogy ezt az ételt készítettem, hogy vettem kecsketúrót. Én szeretem. (Egy többen tartanak kecskét, és készítenek túrót, sajtot. Itt a faluban is vannak, aki tartja ezt a kis patást.). Az is eszembe jutott, hogy régen írtam már magunkkal elvihető hideg ételt. Ez most olyan. Ha nem lenne zavaró, együnk hozzá újhagymát. Nagyon finom. Úgy egyébként a fokhagyma is nagyon jó benne. Érdemes különböző ízesítésekkel próbálkozni.
Hozzávalók: 20 dkg spárga, 10 dkg kecsketúró, 5 dkg füstölt (paraszt)sonka (nem főtt), fél csokor kapor, 2 evőkanál tejföl, só.
Elkészítése: A sonkát apró kockákra vágjuk, a túrót kikeverjük a tejföllel. A spárgát megtisztítjuk, és kb. félcentis karikákra vágjuk (nyersen hagyjuk). A tejfölös túrót, a sonkát, és a spárgát összekeverjük, apróra vágott kaporral és szükség esetén sóval ízesítjük. (Finom hozzá még az újhagyma is.)
Ezt kell! - Mihez képes?
Ezt most nagyon komolyan kérdezem. Hiszen annyiszor átéljük, a hétköznapjaink során, hogy valamit „meg kell tennünk”, „el kell érnünk”, „ki kell bírnunk”. Mihez képest fontos, hogy így legyen? Mindannyiunkban vannak viszonyítási pontok, melyek erre a kérdésre válaszolnak, csak nagyon sokszor ezek a viszonyítási pontok bizony nem tudatosak, valahonnan talán még a gyerekkorból származnak. Meg kell tenni, így kell tenni, mert én jókislány vagyok, és így várják el a szüleim, a tanáraim, a nagymamám. Persze nem gondolunk erre, mert ezek a régi elvárások nem tudatosan vannak bennünk. Ennek ellenére meghatározzák a cselekedeteinket. Én elhatároztam, hogy ezekkel a kellekkel leszámolok. Megszűröm őket a tudatos mércém szűrőjén – már amikor eszembe jut, és nem reflexből engedelmeskedem. Azt hiszem, sokat segítünk magunkon, ha észrevesszük, felülvizsgáljuk és szelektáljuk ezeket.
Lehet, hogy annyira szeretnénk szétfeszíteni ezeknek a - ki tudja, honnan származó - kelleknek a béklyóját, hogy nagyobb testet növesztünk az ideálisnál, így pattintva le magunkról a kelleket, mint a kihízott ing gombjait? Mert eszünk dühünkben a kellek miatt, ez vitathatatlan.
Holnap folytatjuk.
.JPG)
Ismet egy finom es szamomra uj etelt ismerhetek meg. Mennyire gazdag a lehetosegek tarhaza, hogy valtozatos etelekkel taplaljuk a testunket meg az elvalasztas alatt is. :)
VálaszTörlésén a sima tehéntúrót jobban szeretem, a kecskesajt-túró-tej nekem nem jön be, mindig érzek rajta egy érdekes ízt, amit nem szeretek. Spárgát azt eddig csak párolva ettem. Már gondoltam rá, hogy meg kéne sütni baconszalonnába göngyölve, de még nem jutottam hozzá.
VálaszTörlésHát, tényleg annyi lehetőség van a változatos ételekre, hogy nem is győzzük az ötleteinket megvalósítani. Jó "játék" ez. Segít átélni a bőség érzetét. :)
VálaszTörlés