Medvecukor - műsoron kívül

No, most ez egy műsoron kívüli bejegyzés. Csak mert nem hagy nyugodni a dolog. Azért érdekel, mert fura, hogy másként emlékszem.

Szóval, a Malackarajon medvecukorként említenek egy dolgot, ami  az az én emlékezetemben bocskorszíjként szerepel. Nem lényeges kérdés ez, és az sem alázna porig, ha rosszul emlékeznék, csak mégis érdekel, hogy hogy is van ez.

Az én emlékezetemben a  medvecukor kőkemény  fekete fényes rúd volt (mint a bakelit), aminek az íze valóban hasonlított a bocskorszíj  ízére. A bocskorszíj (amit a Malackaraj medvecukornak ír) hosszú rugalmas téphető ánizsos, édesség volt, kinézetre valóban olyan, mint a valódi bocskorszíj, vagy inkább mondjam azt, hogy bakancsba való cipőfűző, mert valódi bocskorszíjat nem túl sokat láttam. :)

Amit én medvecukornak tudtam, az nagyon kemény fekete rúd volt kb. 1-1,5 cm átmérőjű és kb. 15 cm hosszú,  késsel lehetett vágni, de inkább törni. Leginkább a felnőttek végezték a művelet, s nem mi, gyerekek, mert nem volt éppen egyszerű dolog. A nagy disznóölőkést rátették a fekete rúdra, és egy jó nagyot sóztak a  fokára, hogy letörjön a cukorból egy darab.

És volt még ebből a családból a Kasu cukorka. Pici fekete lapocskák zöld dobozban.

Tehát én három hasonló ízű és színű dologra emlékszem: medvecukor, bocskorszíj, és kasu.

Igazából nincs ennek jelentősége, csak furcsa. Bár most, ahogy már percek óta ezen gondolkozom, rémlik, hogy talán azt, amit én medvecukorként ismerek, nem is itt lehetett kapni, hanem Jugóban? A nagyapám szerette nagyon. Ők eredetileg zentaiak voltak. És ott is laktak a rokonaink, s jártunk is hozzájuk, amikor lehetett,  s talán azt a medvecukor onnan származott?

Tud valaki erről valamit - teljesen függetlenül a szokásos napi témánktól. :) :) :)