Oldalak

2011. szeptember 5., hétfő

248. Gyümölcsnapra: őszibarack


Őszibarackot is aszaltam. Nagyon finom lett. Fogalmam sincs, hogy sikerül majd eltartani, de lehet, hogy nem is lesz rá szükség. Az első adag ugyanis már elfogyott. A családom is sokkal több gyümölcsöt eszik azóta, amióta én is – és ez jó! :)
Gazdagok vagyunk

Ennek, hogy sokkal többet foglalkozom az ételekkel, ételkészítéssel nagyon sok hasznát látom. Sok örömöm van benne, a családom is eléggé értékeli ezt a típusú időtöltésemet, de ez még mind kevés ahhoz képest, ahogy a világlátásom kezd ettől a dologtól megváltozni. 

Egyre jobban érzem, hogy van elég táplálék, rengeteg ennivaló vesz körül, sőt azt is érzem már, hogy milyen pocsékolóan élünk. Valahogy mélyen bennem van az a felismerés, hogy a Föld képes lenne bőven eltartani mindenegyes embert. 

De az is nagy élmény, hogy milyen végtelen gazdagsággal, változatossággal teríthetjük meg az asztalunkat napról napra, hogy mennyiféle ennivaló van, és ezeknek végtelen kombinációja létezik. Azon felül, hogy ez érdekes, valahogy a biztonságérzetem is nőtt már azóta, hogy ezt látom, érzem. Már tudom, hogy nagyon- nagyon messze vagyunk attól, hogy nélkülöznünk kelljen – hála Istennek. És az igazán nyereséges az lesz ebben, ha az is kitörölhetetlen tudásként (és nem csak halvány érzésként) erősödik majd meg bennem, nem szükséges ebből a végtelen gazdagságból többet magunkhoz vennünk, mint amennyire pillanatnyilag szükségünk van, mert felesleges tartalékokat képeznünk, mert mindez legközelebb is rendelkezésünkre áll.

Holnap folytatjuk.

2 megjegyzés: