Oldalak

2011. március 9., szerda

68. lépés: Négyszemközt a realitással



Ha ez egy 90 napos lenne, már csak bő három hét lenne hátra. Miből is? Azt írja a 90 napos, hogy kilencven nap alatt úgy megváltozik a metabolizmusunk vagy mink, hogy aztán már ehetünk „rendesen”, akkor is tartani fogjuk a 90 nap alatt megszerzett formánkat. Nos, ezt nevezem én a mese habbal kategóriának. Van olyan, hogy ha egy ideig más úton járunk, akkor a régi út is majd oda fog vezetni, ahova az új? De akkor meg majd örökké „valamilyen napjaink” lesznek? Szó sincs róla! De ahhoz, hogy az elért eredményeket meg tudjuk tartani az kell, hogy felismerjük azokat a szokásainkat, melyek a túlsúly összeszedéséhez vezettek, és hasznosabbakra kell cserélnünk őket. Ha április elseje után – viccen kívül április elsején lesz egy együtt töltött időnk kilencvenedik napja – épp olyan szokásaink lesznek, mint tavaly voltak, akkor miért is néznék ki másként majd, mint azelőtt. Ha valaki leszokik a dohányzásról, az azt jelenti, hogy nem gyújt rá. És nem azt, hogy van egy leszokó idő, amíg nem cigizik, mondjuk 90 nap, aztán meg megint rágyújt, de akkor ő már nem lesz dohányos. 

Ha eddig hangulatbefolyásolásra is használtuk az evést, és most ezt a szokásunkat igyekeztünk – több kevesebb sikerrel – felfüggeszteni, de április elseje után újból úgy akarunk enni, mint régebben, akkor mi változott? Persze, ha már nem akarunk több kilót leadni, akkor nem lesz szükségünk arra, hogy négynaponta gyümölcsnapot tartsunk és váltogassuk az ilyen-olyan napokat. De a felesleges kalóriák ezután is a kilók szaporodásához fognak vezetni. Hogy ezt elkerüljük, olyan szokásokra, olyan beállítódásra van szükségünk, melyek ezt meggátolják. 


Akkor most mit tegyünk? Itt lenne a hidegzuhany? Szó sincs róla! Mindig van megoldás. Ha eddig még nem vettük elég komolyan, hogy figyeljünk magunkra, tudatosítsuk az evéssel kapcsolatos reakcióinkat, akkor ennek már tényleg eljött az ideje. Mennyire sikerül betartanunk az evésidőket? Az evésidőkön kívüli evési késztetésekre figyelünk-e? Találtunk-e már olyan dolgokat (tudom, hogy már többen találtak), melyekben felismertük, hogy ez bizony hangulatbefolyásoló evés volt. És ha felismertük, akkor van-e ötletünk arra, hogy mivel és hogyan válthatnák ki? Ha belenézünk a tükörbe, tudunk-e valamit tanácsolni az általunk mentorált s mára már számunkra igen kedvessé vált alaknak? (Ugye mentorált? Ugye kedvessé vált?) Hogy is van ez?

Zöldségnapra


Csicseriborsó-krém

Rengeteg recept található az interneten ebben a témában, de már megint nem volt türelem egyiket sem követni. Így egy ilyen „légbőlkapott” csicseriborsó krém lett. Nekem ízlett.

Hozzávalók: 25 dkg csicseriborsó, 1 fej vöröshagyma, 4 gerezd fokhagyma, 1 csokor petrezselyemzöldje, fél citrom leve, 4 evőkanál olaj (pl. hidegen sajtolt napraforgó), 1 kiskanál csípős paprikakrém, só.
Elkészítése: A csicseriborsót kb. 12 órára beáztatjuk, majd tiszta sós vízben kb. 2 óra alatt megfőzzük. Leszűrjük, lecsepegtetjük. Összevágjuk a hagymákat, a petrezselyemzöldjét, és mindezt együtt botmixerrel pépesítjük miközben hozzáadjuk az olajat. Majd a paprikarémmel, a citrommal és szükség szerint egy kis sóval ízesítjük. Csípős savanyúsággal tálaljuk, egy-egy szelet pirítóst adhatunk hozzá. 
 
A 68. lépésben egy kicsit előre néztünk, hogy is néz ki a realitások talaja március után. 
 
Holnap folytatjuk.

3 megjegyzés:

  1. Tökéletesen megfogalmaztad azt, amiről én gondolkozom már egy ideje. Ez nem egy elválasztó határ, hogy eddig tartott és hajrá ismét a régi élet, mert pillanatok alatt ugyanott lennék. Ennek életformává kell válnia. A tegnapi nap megmutatta nekem mennyire könnyű lenne visszaesni...

    VálaszTörlés
  2. Nekem sem fog 90 napig tartani ez a valtozas. Meg nagyon messze vagyok attol a sulytol, amit megceloztam, azonkivul nem akarom gyorsan visszavarazsolni a ronda hajtomeget a testemre.
    Igy tehat jo idore leragadok az elvalasztas mellett.

    VálaszTörlés