Oldalak

2011. szeptember 1., csütörtök

243. Gyümölcsnapra: nyárvégi gyümölcssaláta



Az évnek ebben a szakaszában dúskálhatunk a gyümölcsökben, bármiből ehetünk jóllakásig, de nagyon sokféle módon társíthatjuk is ezeket finomabbnál finomabb gyümölcssalátákat készítve. 

Ebbe most szilvát, nyári almát, nyári körtét, nektarint és néhány szem szőlőt tettem. Akár a felhasznált gyümölcsöket akár az arányokat változtatjuk megannyi változatát állíthatjuk elő ennek a gyümölcssalátának.

Az agyad azt akarja, hogy igazad legyen

Fantasztikus és titokzatos lények vagyunk mi, emberek. Az agyunk olyan mérhetetlenül nagyszerű szerv, amelyről szinte semmit sem tudunk ahhoz képest, amennyi titkot rejteget még. Ennek ellenére azért van már egy-két olyan gyakorlati tapasztalatunk, melyet érdemes megszívlelni. Egy ilyen nagyon hasznos megfigyelés, hogy ha önmagunkkal kapcsolatban valamiről meg vagyunk győződve, amit sokat mondogatunk, amit (el)várunk, azt egy idő után elkezdjük produkálni. Mintha tényleg mindent megtenne az agyunk, hogy igazunk legyen. Ha azt mondogatjuk, hogy én ezt nem tudom, ehhez én hülye vagyok, ezt úgysem tudom megcsinálni, akkor az úgy is lesz. 

A jó hír ebben, hogy ennek az ellenkezője is igaz. Ha képesek vagyunk hinni valaminek a sikerében, akkor van is rá esélyünk, hiszen, akkor a siker érdekében fogunk mindent megtenni. Ellentétben azzal, amikor a kudarcot jelezzük előre magunknak, mert akkor a viselkedésünk is olyan, hogy abból nem is születhet más.
Többektől hallottam már, hogy ilyesmiben nem hisznek. Nem baj, de azért annyit érdemes mégis megpróbálni, hogy mi lenne, ha ez mégis igaz lenne. Azt mindenképpen jó, a elhisszük, hogy sokkal többet tehetünk önmagunkért, mint gondolnánk. 

Holnap folytatjuk.

2 megjegyzés: