Oldalak

2011. november 16., szerda

319. Zöldségnapra: spenótos őzlábfejek :)


Spenótos őzlábfejek
Hozzávalók: 50 kg friss spenót, 60 dkg őzlábgomba, 10 dkg trappista sajt, 5 dkg szeletelt mandula, 15 dkg vaj, 2 evőkanál tejföl, 5-6 gerezd fokhagyma, só, bors, őrölt szerecsendió.
Elkészítése: A spenótleveleket megmossuk, a vastagabb szárakat lecsipkedjük, késsel nagyjából összevágjuk és a vaj harmadán megpároljuk, és a fokhagyma felével, sóval, borssal és őrölt szerecsendióval ízesítjük. Gombák tönkjét és annyi gombafejet, hogy a kettő együtt kb. a gomba tömegének felét adja ki, apróra vágjuk, és a második adag forró vajon a fokhagyma másik felével, sóval, borssal egy kicsit megpirítjuk. Hozzáadjuk a spenótot, a reszelt sajtot és a mandulát. Ezzel a masszával megtöltjük a gombakalapokat. Ha marad töltelék keverjük bele a tejfölbe, mellyel kenjünk ki vastagon egy tűzálló edényt, melybe töltelékkel lefelé sorakoztatjuk a töltött gombákat. A vaj maradék harmadát a gombafejek csúcsaira tesszük. Előmelegített 200 fokos sütőben kb. fél óra alatt készre sütjük az ételt. Tartármártást kínálunk mellé, pl. sült krumplival tálalhatjuk. Az őszi paprikasaláta is jól illik mellé.


"Utak úgy lesznek, hogy járunk rajtuk"
(Hans Kudszus)

Ez volt a másik mottó a mai napon. (Az egyiket az öreg blogba írtam.) A lényeg az, hogy egyetértek azzal, hogy nyugodtan lehet arra is indulni, amerre még nem jártak mások, hiszen minden úton volt első arra járó. És úgy gondolom, érdemes is új utakat keresni. Ha a régi utakon nem jutunk oda, ahová indultunk, akkor meg mindenképpen érdemes. riasztó lehet egy ismeretlen út, de lehet érdekes is. félelmetes lehet a messzi cél, de mindig kisebb részekre bontható. Sőt, kell is hogy így tegyünk, mert az irreálisan nagy dolgokhoz hozzá sem fogunk. Régi úton vagy újon? Mindegy. Majdnem mindegy. Bármelyik jobb, mit meredten szorongva állni egy sarokban. Mindig van megoldás. Mindig van jobb megoldás. Mindig van más választás. Lehet választani a jobb megoldást. 

Folytatjuk.

2 megjegyzés: