Oldalak

2011. június 28., kedd

179. Zöldségnapra: Maradékhasznosítós kínais

Szeretem a kínai ételeket. Bár ez így nagyon pontatlan. Én csak Pekingben és környékén jártam, amit ott főztek, az többnyire nagyon ízlett. Ha úgy adódik, eszem az itteni kínaiaknál. Ha nagyon kevés időm van, és mégis valami zöldséges kedvem szerintit szeretnék enni, akkor olajon zöldségeket pirítok a wokban fokhagymával, szójaszósszal, ecettel, mézzel ízesítem, és mivel úgy szeretem igazán, ha „cípős”, az erőspaprika-krémet soha nem hagyom ki belőle. Ha van maradék tészta vagy rizs, akkor azt is belekeverem a pirított zöldségbe. Ez a mai ajánlatom is ilyen. 

Gyors kínais maradékhasznosítós 
Hozzávalók (személyenként): 1 evőkanál olaj, marék zöldbab, 2 kicsi cukkini, 2 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál szójaszósz, kiskanál ecet, 1 kiskanál méz, 1 kiskanál erőspaprika-krém, 1 csésze főtt rizs.
Elkészítése: A zöldségeket apróra vágjuk, az olajat a wokban felforrósítjuk, belezúzzuk a fokhagymát, és megpirítjuk rajta a zöldséget, a felsorolt ízesítőkkel ízesítjük, a rizst is belekeverhetjük, ha már korábban főztük, és így melegítjük meg, de ha frissen főzzük, akkor csak szedjük rá a zöldségeket tálaláskor a kis tálkába.

Barátunk a fájdalom

Hát ez elég furcsán hangzik, tudom, de mégis így érzem. A fájdalom ugyanis jel. Azt jelzi, hogy valami nem úgy van, ahogy kellene lennie. Változtatás szükséges. Ha a fájdalmat csak elfedjük, leszorítjuk fájdalomcsillapítóval, akkor csak becsapjuk magunkat. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy tanuljuk meg élvezni a fájdalmat. Dehogy akarok ilyen butaságot mondani! A fájdalom arra kell, hogy indítson, hogy megszüntessük az okot, ami kiváltja. Ez a fájdalom hivatása, ezért mondom, hogy a „barátunk”.
A testi lelki fájdalmakra egyaránt igaz, hogy elfedés, elkendőzés helyett a gyógyításukra érdemes törekednünk. A hangulatjavító evések csak fájdalomcsillapítók. Lehet fájdalomcsillapítón is élni egy darabig, sőt, néha csak úgy lehet élni, de közben meg kell keresnünk, megtalálnunk és megszüntetnünk a fájdalom okát, mert a fájdalomcsillapító egy idő után mag válik problémává.

Holnap folytatjuk.

2 megjegyzés:

  1. Amikor kicsit fájok itt ott, pl izület, vagy forgó, akkor el szoktam gondolkozni a miérten. Amikor nagyon fájok, akkor nem tudok gondolkozni, csak azt kívánom szűnjön meg már a fájdalom...
    A múltkor a kezem kapcsán egy "nagyokos" olyan dolgokat mondott nekem, amiért eléggé dühös lettem..mert ugyan honnan tudja egy idegen, hogy nekem mi váltotta ki mentálisan ezt a hülye betegséget? És pl a kicsi unokám miért él át napok óta kínokat? Neki mit kell ebből megtanulnia? Nagyon nem egyszerű az élet...és persze a problémák sem azok.

    VálaszTörlés
  2. En is nagyon szeretem a kinait es van hozzavalo maradekom! :)
    Es palcikaval fogok enni, igy van remeny, hogy nem viszem tulzasba a mennyiseget, mert belefaradok! :D

    Jo ujra itt lenni! :)

    VálaszTörlés