Cicege sültpaprikával - ahogy én készítem

Lehet, hogy a cicege az az étel, aminek a legtöbb neve létezik. Ennek ellenére én gyerekkoromban nem ismertem. Egyik mamám sem csinálta, és másnál sem ettem egészen felnőttkoromig. Azt hiszem, először macok néven hallottam még a (pécsi) rózsadombi szomszédasszonyomtól. Aztán én is néha sütöttem. Egyszer jött hozzánk Misi egyik osztálytársa, lehettek akkor vagy negyedikesek, mikor a kisgyerek meglátta, mi készül, nagy lelkesen felkiáltott: - Cicege! No, ettől fogva nálam ez a neve. És hogy mi van benne, az is csak úgy alakult - gondolom szerint, de mivel már neve is ezer van ennek az ételnek (lapcsánka, tócsni, cicege, matutka, bere, macok, harula, vagy siligó ), így a hozzávalók sincsenek kőbe vésve.


A sült paprikának ilyesmi formájával szintén nem az anyám konyháján, hanem az interneten találkoztam először. Van ott ezer recept is, de nem volt érkezésem, hogy most keresgéljek. Úgyhogy ez az én változatom - ez is úgy érzéssel.


Cicege:
Hozzávalók: 1 kg krumpli kb. 10 dkg liszt 4 tojás, 4 kávéskanál só, bors, 4-5 gerezd fokhagyma, zsiradék a sütéshez (kb. 3 tyúktojásnyi zsír, de lehet olaj is.).
Elkészítése: A krumplit megmossuk, meghámozzuk, lereszeljük. Beleününk 4 egész tojást, hozzáadjuk a sót, borsot, és a lisztet, a zúzott fokhagymát. Jól összekeverjük. Egy serpenyőben bő zsiradékot forrósítunk, beleteszünk egy kanálnyi krumplis masszát, a kanállal ellapítjuk, majd ha az egyik fele megsült, megfordítjuk, így készítjük el az egész mennyiséget. Ha megsült, leitatjuk róla a zsírt, mint a rántotthúsról. Melegen tálaljuk.

Sültpaprika-saláta
Hozzávalók: kb. 10 db vastaghúsú paprika, 1 evőkanál olaj, 1 kávéskanál só, 1 kiskanál méz, 1 evőkanál ecet.
Elkészítése: A paprikákat megmossuk és egészben forró sütőben kb. 20 perc alatt megsütjük. Hagyjuk kihűlni, majd lehúzzuk a héját, és kivesszük a csumáját. Összevágjuk, sóval, ecettel, mézzel, olajjal ízesítjük, s jól átkeverjük.

Tipp:
Én amikor kiveszem a paprikákat, már abba salátás tálba szedem bele, nehogy egy csepp leve is elvesszen, kár lenne érte. Nem nagyon izgatom magam, ha egy kis héja rajta marad. Csak azt veszem le, ami könnyen lejön. Csak a csumáját veszem le, a magházát benne hagyom, szeretem ugyanis a magházat és a magot is, hiszen a magban ott van az értékes paprikamag-olaj. A salátás tálban vágom össze kés-villa módszerrel.


Az eMpszi étrendjében a cicegét tésztanapra ajánlom. De ha zöldségnapon esszük, úgy is jó. A zöldségnap igazából a krumpli napja, de van benne tojás is, és több a kalória is benne a zsír miatt, azért javaslom elsősorban tésztanapra. De mindig mondom, hogy az eMpszi étrendje nem a laboratóriumi szétválasztáson, sokkal inkább a praktikus gyakorlaton és az ésszerűségen alapul. A zöldség és a tésztanap megkülönböztetésének alapvetően az az értelme, hogy tésztanapon a magasabb kalóriatartalmú ételek is szerepelhetnek, és a szétválasztás is lehet egy kicsit megengedőbb.
Ami fontos, hogy a cicege mellé együnk valami semleges salátát, ne magában ezzel töltsük meg a gyomrunkat, így a kalóriasűrűség is kedvezőbben alakul. Bármilyen saláta jó mellé. Ezt válasszuk meg évszakok szerint. Tavasszal - mondjuk - a tejfölös fejessaláta, nyáron kovászos uborka, uborkasaláta vagy vegyes nyári saláta, ilyenkor ősszel ez a sültpaprika-saláta nagyon finom vele, de egy káposzta-paprika saláta is remek. Télen ajánlom például savanyúkápsztával, céklával. A variációknak csak a fantáziánk szabhat határt.
A sültpaprika-saláta semleges étel, természetesen nemcsak cicegéhez, hanem bármi máshoz fogyasztható. Akár meleg akár hideg ételekhez nagyon finom.

Töltött tojás zöldbabbal

Nagyon kevés időm volt elkészíteni ezt az ebédet, és nem lett túl szép az étel és a tálalás sem , de annyira ízlett mindannyiunknak, hogy mégis megörökítem.

Hozzávalók: A dinsztelt zöldbabhoz: 1 kg zöldbab, 4 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál olaj, só.
A töltött tojáshoz: 10 tojás, 2 dl tejföl 1 evőkanál magos mustár, 1 csokor petrezselyemzöld, só, bors, 1 db piros húsos paprika, 10 dkg krémsajt.
Elkészítése: A megtisztított, kb. 2-3 cm-esre összevágott zöldbabot kevés olajon, sóval fokhagymával lassú tűzön megpároljuk. Szükség esetén kevés vizet adunk hozzá. Egy kicsit le is piríthatjuk, mert attól jó ízt kap, de vigyázzunk, oda ne égjen.
A tojásokat forrásban lévő vízbe feltesszük főni, s 10 perc alatt keményre főzzük, lehámozzuk. (Könnyebb vele dolgozni, ha egy kicsit előbb megfőzzük a tojást.)
A főtt tojásokat hosszában félbevágjuk, kivesszük a sárgáját, majd ezt egy tálban villával összetörjük. Sóval, borssal, tejföllel, a mustárra, az apróra vágott petrezselyemzöldjével jól kikeverjük, s visszatöltjük a fehérjékbe. Egy tűzálló tálba vagy tepsibe sorakoztatjuk a töltött tojásokat, egy-egy szelet piros, húsos paprikát teszünk mindegyikre, majd egy-egy deka krémsajtot pöttyentünk rá. Előmelegített forró sütőben kb. 10 percig sütjük. A zöldbabbal együtt tálaljuk.

Az eMpszi étrendjében hústalan húsnapi étel. Hidegen is élvezhető.

A dinsztelt zöldbab önmagában semleges étel. Más mellé is (pl .sültek, pörköltek, tokányok) adhatjuk köretnek. Hidegen is jó, pl. pirítóssal egész kellemes hidegvacsora egy jó kis teáva. A töltött tojást is ehetjük zöldbab helyett salátával, dinsztelt borsóval vagy bármi más semleges zöldségből készült étellel. Hidegen és melegen egyaránt fogyasztható.

Natúr gyümölcssaláta őszi gyümölcsökből

Azért nevezem natúr gyümölcssalátának ezt az ételt, mert a gyümölcsökön kívül semmi egyéb ízesítést nem tartalmaz. A gyümölcsök önmagukban is elég ízletesek. Érdemes megtapasztalni akár egyes gyümölcsök különböző fajtáinak ízét, és a különböző gyümölcsök egymással alkotott ízhatását. Az évszaknak megfelelő gyümölcsök általában összeillenek és finomak együtt.

Hozzávalók személyenként: 1 köre , 1 alma, 1 őszibarack, 4-5 szem szilva.
Elkészítése: A gyümölcsöket megmossuk. A magházát kivágjuk, a szilva, a barack magját kivesszük, az alma, körte magházát kivágjuk. Akkor hámozzuk meg, ha zavarna a héja. (Én pl. nem tudom megenni az őszibarack héját, de az almát és a körtét nem hámozom meg, s természetesen a szilvát sem.) A gyümölcsdarabokat nekünk tetsző módon elrendezzük akár egy nagyobb tálban, ha többen eszünk belőle, hogy mindenki kedve szerinti mennyiséget szedhessen, akár mindenkinek külön egy-egy műzlis tálkába.

Az eMpszi étrendjében (= 90 napos újratöltve) a gyümölcsök igen jelentős helyet foglalnak el. Ezért nagyon fontos, hogy beszéljünk erről.
Az első és legfontosabb, hogy a gyümölcs teljes értékű táplálék, rendes étel, és nem "csak gyümölcs". Nem azért esszük, hogy "valami azért legyen a gyomrunkban", meg ha már nassolni akarunk (mert azt soha nem ajánlom), akkor "rágcsáljunk el egy almát". Ne, ne rágcsáljunk el soha egy almát sem, meg mást sem. Nem vagyunk nyulak. Ha eszünk, együnk rendesen.

Az ételtársításra figyelő étrend (már Hay-féle étrendtől kezdve a testkontrollon át át egészen az eMpszi-ig) külön ételcsoportként kezeli a gyümölcsöket, és azt ajánlja, hogy ne együk a nyers gyümölcsöt más ennivalóval együtt. Az egyik alapvető tanács, hogy reggelire együnk gyümölcsöt illetve gyümölcsnapokon mindhárom étkezésre.

Sokat segít, hogy "rendes ételnek" fogadjuk el a gyümölcsöt, ha natúr gyümölcssalátát készítünk az évszaknak megfelelő gyümölcsökből. És ezt a gyümölcssalátát rendesen, evésidőben, megterített asztalnál együk meg.

Az eMpszi étrendje szerint a gyümölcssalátát gazdagíthatjuk aszalt gyümölccsel, olajos magvakkal, de akár virágporral is. Ám erről majd a későbbiekben írok.

Tojásrántotta dinsztelt paprikával

Előfordul, hogy időszűkébe kerülünk, amikor valamit mégis enni kéne. Nos, ez tipikusan olyan étel, ami ilyenkor kerül az asztalra.

Hozzávalók személyenként: 2 dkg szalonna, 5 dkg füstölt kolbász, fél vöröshagyma, 2 húsos paprika, 2 tojás, 1-2 dkg reszelt sajt, snidling, őrölt piros paprika.

Elkészítése: A szalonnát apróra felvágjuk, és egy serpenyőben elkezdjük olvasztani. A kolbászt vékony karikákra vágjuk, s hozzáadjuk a szalonnához, hogy ennek a zsírja is kiolvadjon. A hagymát apróra vágjuk, és ha már kiolvadt a szalonna és a kolbász zsírja, hozzáadjuk a hagymát is. Közben vékony karikákra vágjuk a paprikát, s hozzáadjuk a hagymás alaphoz. Kevergetve sütjük az egészet. Ízlés szerint süthetjük rövidebb vagy hosszabb ideig a paprikát, de nem érdemes túlsütni. Néhány perc bőven elég neki. Amikor jónak ítéljük a paprikát, ráütjük a tojást, és elkeverjük, ha a fehérje megszilárdult, már jó is. Ne szárítsuk ki.
Forrón tálaljuk. Megszórhatjuk apróra vágott snidlinggel (metélőhagyma), finomra reszelt sajttal és egy kis őrölt piros paprikával. Nagyon jó hozzá a friss paradicsom vagy a paradicsomsaláta.

Az eMpszi étrendje szerint húsnapi étel. Együnk hozzá sok salátát vagy savanyúságot, és ha úgy jobban esne, egy szelet pirítóst.

Sajtos, szalonnás brokkoli

Hozzávalók (25 cm átmérőjű sütőformába): 0,5 kg (egy fej) brokkoli, 40 dkg vékonyra szelt húsos füstölt szalonna (bacon), 20 dkg reszelhető sajt, 40 dkg mozzarella, 4 dl tejföl, 4 tojás, 4 gerezd fokhagyma, őrölt szerecsendió, őrölt bors.

Elkészítése: A vékony szalonnaszeletekkel kibéleljük a sütőformát úgy, hogy a szeletek annyira kilógjanak belőle, hogy aztán a tetejére vissza lehessen hajtani. A brokkolit megmossuk, rózsáira szedjük, a szárakat levágjuk, és sütőformába rakjuk.

A szárakat (amelyik rész nem fás) meghámozzuk, s vékony szeletekre vágjuk és összekeverjük a 20 dkg reszelt sajttal, a 4 dl tejföllel és a 4 tojással. Nagyon apróra vágott fokhagymával, őrölt szerecsendióval, őrölt borssal ízesítjük. (Só még véletlenül sem kell bele, mert a szalonna és a sajt is sós.)A masszát ráöntjük a brokkolirózsákra, és rádaraboljuk a mozzarellát is.

A tetejére ráhajtogatjuk a szalonnaszeleteket. 200 C fokra előmelegített sütőben kb. 40 perc alatt megsütjük.

A szeleteléssel várjunk egy kicsit, mert míg forró, addig a sajt is folyékony. Meleg ételnek is nagyon finom pl. paradicsomsalátával, de hidegen is kiváló. Úgy már szeletelni is szépen lehet. :)

Az ételtársításra figyelő étrend szerint húsnapi étel. Elég sok kalória van benne, de alkalmanként és mértékkel nyugodtan egyen belőle az is, aki a súlycsökkenés érdekében követi az eMpszi étrendjét. Az igaz, hogy a súlycsökkenéshez csökkenteni kell a kalóriákat, de a kalóriák csökkentése nem elégséges a karcsúsodáshoz. A magunkra fordított gondoskodó szeretet, és az élet örömeinek felfedezése legalább annyira fontos, mint a kalóriák csökkentése. A titok nyitja, hogy eltaláljuk a helyes arányt.

Paradicsomos tarhonya

Hozzávalók személyenként: 7,5 dkg tarhonya, 20 dkg paradicsom, 1 kevés olaj, 2 gerezd fokhagyma, só, oregánó (szurokfű), bazsalikom, 1 kiskanál méz, 1 kiskanál olívaolaj, pár dkg reszelt sajt.

Elkészítése: A tarhonyát egy kevés kevés olajon megpirítjuk, sózzuk, s dupla térfogatú vízzel felengedjük, s lassú tűzön fedő alatt addig főzzük, még a levét elfövi. Egy serpenyőt felforrósítunk, s annyi olajat teszünk bele, hogy épp csak olajos legyen a felülete (mint palacsintasütéskor), (durva) sóval meghintjük, és beleszórjuk az apróra vágott fokhagymát, majd egy-két másodperc múlva a cikkere vágott paradicsomot. Pár percig nagy tűzön tartjuk, összerázzuk, megkeverjük. Miután levettük a tűzről, oregánóval (magyarul szurokfű a neve), bazsalikommal, egy kávéskanál mézzel, 1 kávéskanál olívaolajjal ízesítjük. S ha elkészült a tarhonya, a paradicsomhoz adjuk. Tálaláskor kevés sajtot reszelünk rá.

Az ételtársításra figyelő étkezés szerint tésztanapi főétel.

Ha kihagyjuk belőle a mézet, az olívaolajat és a tetejéről a sajtot, akkor kevesebb benne a kalória. de nem biztos, hogy megéri, mert úgy a kevésbé harmonikus az ízhatása. (És egy csipet sajttól a szétválasztás sem dől be.) Soha ne feledjük, aki fogyni szeretne, az azért nincsen büntetésben. Sőt, van elég baja, legalább a lehető legfinomabb legyen az étel, amit eszik.

Rántott krumplileves

Sokféle krumplileves létezik. Ameddig én csak otthon ettem anyám konyháján ez volt "A" krumplileves. Máig szeretem.

Hozzávalók: két nagyobb krumpli, 1 kávéskanál zsiradék (hagyományosan zsír, de én vajjal szoktam csinálni) 1 evőkanál liszt, 1 gerezd fokhagyma, 1 szál zellerlevél, egy kávéskanál (őrölt) köménymag, 3 kávéskanál őrölt pirospaprika, 1 kávéskanál csípős paprikakrém (elhagyható, csak a csípős ízt kedvelőknek), 1 kávéskanál só, tálaláskor tejföl (ízlés szerint).

Elkészítése: A zsiradékot felmelegítjük, beletesszük az apróra vágott fokhagymát, majd a liszttel, sóval világos rántást készítünk, rátesszük az őrölt paprikát, s azonnal (hogy a paprika meg ne égjen) felengedjük kb. 1 liter vízzel. Beletesszük a meghámozott, kockára vágott krumplit, a zellerlevelet, őrölt köménnyel ízesítjük, esetleg egy kevés csípős paprikakémet is tehetünk bele.
Ha a krumpli megpuhult, kivesszük belőle a zellerlevelet és melegen tálaljuk, tálaláskor tejfölt adunk mellé.

Az eMpszi étrendjében ez zöldségnapra és tésztanapra egyaránt ajánlott leves.

Az eredeti 90 napos megkülönböztet keményítőnapot (az eMpszi-ben ez a zöldségnap) és szénhidrátnapot (ez nálunk a tésztanap). A helyzet az, hogy a keményítő is szénhidrát, ez a rovar és bogár esete. Tudjátok: nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar. Azaz, nem minden szénhidrát keményítő, de minden keményítő szénhidrát. A keményítős dolgok jobban állanak glikémiás index tekintetében, mint az egyéb szénhidrátok. (De távol álljon tőlem, hogy elkezdjek tudományoskodni, inkább beszélek továbbra is hétköznapi nyelven.) Tehát a tapasztalat szerint a tésztás, cukros ételek okoznak legkönnyebben súlygyarapodást, ezért csak négynaponta kapnak szerepet az étrendben, és ez a karcsúsodás miatt hasznos. Viszont négynaponta szerepet kapnak, és ez is hasznos, mert nagyon sokszor azon buknak meg a komoly elhatározások, hogy túl kemény, hosszútávon megtarthatatlan szabályokat állítunk. A lassan járj, tovább érsz elve az ideális testsúlyhoz vezető úton igazán hasznos.

De most nem ez a lényeg, hanem az, hogy a zöldségnapra (a 90 naposban keményítőnap) ajánlott ételek, mint pl. a krumpli nyugodtan fogyaszthatók tésztanapon (a 90 napos szerint szénhidrátnap) is, ha úgy jön ki a lépés, csak a tésztanapra ajánlottakat (a tésztákat és édességeket) ne együk máskor, mint tésztanapon, akkor ha a karcsúsodásunk érdekében tartjuk magunkat a négynapos ciklusokhoz.

Ja, és tejföl nélkül kevesebb a kalória a levesben. És vajjal jobb az íze, mint zsírra. :)

Díjat kaptam

Felától kaptam, köszönöm!

Szabály:

1. Meg kell köszönni.
2. A logót ki kell tenni a blogomra.
3. Be kell linkelnem, akitől kaptam.
4. Tovább kell adnom 7 embernek.
5. Be kell linkelnem őket.
6. Megjegyzést kell hagyni náluk.

7. El kell árulnom magamról 7 dolgot.

Nos, eddig a 7 szabályból 3-at teljesítettem. A többi még folyamatban van, de igyekszem. :)

A további kötelezettségek: A hét dolog magamról. Nos, a honlapom blogján már kaptam ilyen díjat, s oda megírtam, és bevallom, most azt másolom ide. Nem csak időtakarékosságból, hanem, mert most is kb. az van, mint akkor, amikor azt írtam. :) Íme:

7 dolog rólam:

1. Feleség, családanya, falusi (Egerág, Baranya megye) tanár. vagyok. (Igazából inkább csak faluban tanító, falun élő, s nem igazi falusi. Mert itt a faluban lakunk ugyan már több, mint 15 éve, de nem sikerült falusivá lennem, pedig szerettem volna. De nyilván nem is kell, hogy az legyek. Bizonyára más utam van, másként szól a személyes történetem.)

2. Kövér asszony voltam. Meguntam, hogy az legyek. És megtaláltam a módját, hogy hogyan ne legyek az. Most már nem vagyok kövér, igaz sovány sem. Olyan, amilyen jó nekem. És hogy hogyan csináltam, mindenkinek szívesen megmutatom. Kibővült a hivatásom. Már nem csak magyar, hanem „ideális testsúly szakos” tanár is vagyok.

3. A fiaim már nagyok. Egyetemisták, Bp-en., sőt az nagyobb már phd-hallgató. Ritkán vannak itthon, így egy egész másfajta énem is kifejlődik a családanyaság mellett. Szép csendben coach-csá válok. Azt hiszem, mindig is ezt szerettem volna. Ez még annál is jobb, mint ha tanár az ember. (Ezt most éppen a pécsi Fiziocentrumban gyakorlom.)

4. Szenvedélyem a "gyémántcsiszolás". Az, hogy a bennünk rejlő csiszolatlan gyémántot segítsek briliánssá formálni mindannak, aki ehhez tőlem kér segítséget. Legyen az gyerek az iskolában, vagy felnőtt akárhol , amerre járok: előadáson, tanfolyamon, táborban, személyes beszélgetésben. Szenzációsan jó dolog látni, egy emberen a kedvező változást.

5. A tanárképzős és az élet iskolájában szerzett gyémántcsiszoló tudásom mellé még szeretem egy NLP-mesteri képesítést is.

6. Pszichowellness szóval szoktam mondani a gyémántcsiszolást, mert ezt a szót kezdetben csak én használtam (most már látom máshol is.), és így talán felfigyelnek rá az emberek. Írtam egy könyvet is: Fogyókúra helyett pszichowellness a címe. Meg az Erdélyi Konyha c. lapban is van egy ilyen című rovatom. És ilyen címmel szervezek (fogyókúra helyett) alkalmanként tanfolyamot, tábort, és folytatok személyes beszélgetéseket.

7. Elmúltam ötvenéves. Élvezem ezt az életkort. Még negyven aktív évet tervezek magamnak ebben a gyémántcsiszoló programban, aztán nyugdíjba megyek, és már csak szemlélődni fogok.

Nos, a továbbadással bajban vagyok. Olyan sok kreatív ember van itt a blogvilágban. De most ezt a címet nagyon megérdemlik az Erdélyi Konyha bloggerei. Viszont ők többen vannak, mint heten. Így most csak a főszerkesztőnek, Alíznak adom tovább a díjat az egész szerkesztőségre gondolva. Hiszen ők közel egy éve hatalmas és remek munkát végeznek, amihez aztán jócskán szükség van kreativitásra.

Karalábéfőzelék tükörtojással

Hozzávalók (2 főre): három közepes karalábé, 5 dkg vaj, 2 evőkanál liszt, 4 dl aludttej (kefir), só, őrölt bors, 4 tojás, 2 evőkanál zsír (olaj) a tojás kisütéséhez, petrezselyemzöldje a tálaláshoz.

Elkészítése: A karalábét meghámozzuk, először vékony szeletekre, majd gyufaszálnyi csíkokra vágjuk. A vajon sóval, őrölt borssal lassú tűzön megpároljuk. Ha szükséges, egy kevés vizet adunk hozzá. Mikor megpuhult, meghintjük két evőkanál liszttel, elkeverjük, majd felengedjük kb. 4 dl aludttejjel vagy kefirrel. Összeforraljuk, s pár percig, amíg besűrűsödik kevergetés mellett lassabb tűzön készre főzzük.
Egy lapos aljú edényben zsiradékot hevítünk, a tojásokat egyenként leütjük, s óvatosan a forró zsiradékba engedjük, és ízlés szerinti sültségűre megsütjük.
A főzeléket a tojással tányérokra tálaljuk, petrezselyemzödjével megszórjuk.

A 90 napos diétában fehérjenap, sőt olykor proteinnap néven szerepel az a nap, amikor az állati fehérjékre kerül a sor. Nekem nem tetszett ez a tudományos elnevezés, mert ez az egész nem tudomány "csak" tapasztalat. Így az eMpszi karcsúsító étrendjében a húsnap kifejezést használom. Ez sem igazán szerencsés, mert ezen a napon nem csak hús szerepel kínálatban. A különféle húsok mellett a tojás, a tejtermékek is ezen a napon ajánlottak a semleges zöldségek társaságában. És ahogy a 90 napos eredetileg is javasolja, aki igényli, egy-egy szelet (vagy két vékony szelet) kenyeret ezen a napon is nyugodtan megehet ebédre és vacsorára egyaránt. De az is elfogadható megoldás, hogy - mint ebben az esetben - valamennyi liszt is szerepel az ételben. Ám ez ne legyen több személyenként egy-egy szelet kenyérben előforduló lisztnél. (S akkor már természetesen a kenyérszeletnyi lisztmennyiség benne van az ételben, így kenyeret már ne együnk hozzá.)

Az ételnek azt a változatát is kipróbálhatjuk, hogy elhagyjuk a lisztes meghintést a kefirrel. Így más jellegű ételt kapunk, az is finom, s kevesebb benne a szénhidrát.

Ez csak egy változata a karalábéfőzeléknek. Érdemes úgy is kipróbálni, hogy fokhagymával pároljuk a karalábét, és friss tejjel engedjük fel. Ezt a változatot petrezselyem helyett ízesíthetjük friss kaporral. És bátran kísérletezhetünk egyéb fűszerezéssel is. Ha nem vajon, hanem olajon pároljuk meg a karalábét, megint egy más ízhatású ételt kapunk. Ha így készítjük, akkor hidegen is finom. (Én vajjal nem szeretem hidegen, de olajjal igen. :) )

Villámebéd zöldégnapra

Törtkrumpli "grillezett" cukkinival és paradicsommal

Hozzávalók: Fejenként három közepes krumpli, egy kisebb cukkini, egy nagyobb paradicsom, egy gerezd fokhagyma, olívaolaj, só, bazsalikom.

Elkészítése: A megmosott krumplit héjában megfőzzük. Amennyire melegen tudjuk, lehúzzuk a héját. Villával összetörjük, sózzuk, borsozzuk, kb. 1 evőkanál olívaolajat adunk hozzá, jól elkeverjük. Közben még a krumpli fő, egy tálba két evőkanál olívaolajat teszünk, fél kávéskanál sót adunk hozzá, beletörünk egy gerezd fokhagymát, s jól összekeverjük.
A cukkinit karikákra, a paradicsomot cikkere vágjuk. Egy serpenyőben a cukkinit zsiradék nélkül, a paradicsomot egy egész pici olajban, forró edényben, nagy tűzőn megpirítjuk , majd belekeverjük a sós-fokhagymás olajba. Bazsalikommal ízesítjük. Tálaláskor a zöldség levét szaftként tesszük a krumplira.

Aki követi a négynapos ciklusokból álló éltársításra figyelő étrendet (eMpszi karcsúsító étrendje - 90 napos újratöltve :) ), talán az úgynevezett zöldségnappal van a legnehezebb dolga. Ekkor a magas keményítőtartalmú ételeket (krumpli, hüvelyesek, rizs, egyéb gabonák, gesztenye) egészítjük ki a semleges zöldségekkel. Az is szabály, hogy amit eszünk, az jó is legyen. Ezen felül gyakran előfordul, hogy az idő is elég kevés egy-egy ebéd elkészítéséhez. Nos, ilyen alkalmakra ez, és az ehhez hasonló villámfogások nagyon jó szolgálatot tesznek.

Túrós szilvásgombóc - szilvás túrógombóc?

No, a címben feltett kérdést nem tudom eldönteni. Tegnap hallottam ezt a receptet, s mivel volt minden hozzávaló itthon, úgy döntöttem, ki is próbálom. Aztán még az előbbi bejegyzés kommnetjében Jucinak volt egy ötlete, gondoltam, akkor azt is megvalósítom.

Hozzávalók: 25 dkg túró, 20 dkg rétesliszt (vagy 10 dkg liszt és 10 dkg búzadara), 10+5 dkg vaj (10 dkg a tésztába, 5 dkg a prézli pirításához). 1 kávéskanál só, 1 tojás, 15 dkg prézli, 3 evőkanál kristálycukor, 1 kávéskanál őrölt fahéj kb. 30 dkg magozott (kisebb szemű) szilva .

Elkészítése: A vajat elmorzsoltam a liszttel és a sóval, majd hozzágyúrtam a túrót és a tojást.


A tésztából formáltam egy kb. 6 cm átmérőjű rudat (Juci ötlete nyomán).


Ezt felszeleteltem kb. 1,5 cm-es karikákra. A karikákat kézzel késfok vastagságúra lapítottam.


A szilvákba a mag helyére fahájas kristálycukrot szórtam. A tészta közepére tettem és gombóccá formáltam.


Az öt dkg vajon megpirítottam a 15 dkg prézlit. Egy nagyobb fazékba feltettem sós vizet forrni. Mikor lobogóan forrt, kifőztem benne a gombócokat. Amikor feljöttek a víz felszínére egy szűrőkanállal a pirított morzsába forgattam őket.

Melegen tálaltam porcukorral meghintve.


Az ételtársításra figyelő étkezés szerint ez nem éppen ideális étel. Azért írtam le mégis, hogy megőrizzem itt az utókornak. :) De nem dől össze a világ, ha az ideális testsúly felé vezető úton megpihenünk egy kicsit, és ha éppen ehhez van kedvünk, tésztanapon megkóstolunk ebből is egy gombócot. Túrókedvelő családtagoknak is örömet lehet vele szerezni.

Szilvásgombóc

Nagyon szeretem a szilvát minden formában. Így a szilvaszezonban a szilávsgombóc kihagyhatatlan.

Hozzávalók:
80 dkg krumpli, só, 10 + 5 dkg vaj, 20 dkg liszt + egy kevés a nyújtáskor, 1 tojás, 5-6 evőkanál cukor, 1-2 kávéskanál őrölt fahéj, 1 evőkanál porcukor, 10 dkg prézli,

Elkészítése: A krumplit megmossuk, és héjában puhára főzzük. Meghámozzuk, és melegen áttörjük a , és kb, 1 szűk kávéskanál sóval megsózzuk, a 10 dkg vajjal jól elkeverjük. Ha meghűlt hozzáadunk 20 dkg lisztet, 1 egész tojást, és összegyúrjuk. Jól belisztezett deszkán késfok vastagságúra nyújtjuk. Felvágjuk kb. 6-8 cm-es (lehetőleg egyforma) négyzetekre.

A szilvát megmossuk, megszárítjuk, kimagozzuk. A szilva magja helyére fahéjas cukrot teszünk és egy-egy kis téglalapnyi tésztával gombócot formázunk belőle.

A prézlit 5 dkg vajon megpirítjuk. A gombócokat bő sós, lobogóan forró vízbe tesszük, kifőzzük. Ha feljönnek a víz tetejére, akkor szűrőkanállal egyenként kiszedjük őket, és beleforgatjuk a vajas pirított morzsába. Porcukorral (ízlés szerint még egy kis fahéjjal) megszórjuk, és melegen tálaljuk.

Aki az eMpszi karcsúsító étrendjét követi, tésztanapon desszertként nyugodt szívvel ehet egy-két gombócot. :) (Jóllakni persze érdemes előtte valami jó kis salátával, hogy a kalóriasűrűség napi átlaga is helyen legyen. )

Szilvalekváros bukta

Sütni nem olyan nagyon szeretek. Talán azért mert ahhoz pontos receptkövetés kell és türelem. De azért néha sütök azért. Csak nem lesznek annyira szépek a sütikéim, amivel büszkélkedni lehetne mint pl ma a bukták. De azért nagyon jók lettek ám, ha nem is sikerült egyformára csinálom őket. :)

Ja, és saját szilvalekvárral készült.

Hozzávalók: ½ kg liszt, 2 tojássárgája, 3 dl tej, 6 dkg vaj (margarin, zsír)a tésztába + kb. 6 dkg a olvasztott vaj vagy zsír a kenéshez, 5 dkg cukor a tésztában + kb. 5 dkg porcukor tálaláskor, csipetnyi só, 2 dkg élesztő, 25 dkg lekvár a töltéshez.

A tejet meglangyosítjuk, beletesszük a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, és hagyjuk felfutni. Felolvasztjuk a 6dkg vajat, átszitáljuk a lisztet. A liszt közepébe egy mélyesést készítünk, ebbe öntjük a cukros tejet a benne felfutott élesztővel). A lisztre tesszük a sót (az edény falához közel szórjuk a sót, hogy ne érintkezzen közvetlenül az élesztővel.) Az egészet fakanállal vagy géppel jól összedolgozzuk. Hozzáadjuk az olvasztott vajat, és addig keverjük, hogy a tészta hólyagos legyen. Letakarjuk, és langyos helyen egy órát kelesztjük. Lisztezett deszkára kiborítjuk, gyengén átgyúrjuk, kb. 0,5- 1 cm vastagra kinyújtjuk, 8-10 cm-es négyszögekre vágjuk, közepébe szilvalekvárt teszünk, és összecsavarjuk.

(Én nem összecsavarni szoktam a buktát, hanem kis batyut formálok belőle, és úgy fogom össze először a négy sarkát, majd a négy kis csücskét, hogy ki ne folyhasson belőle a lekvár. Aztán az összefogott résszel lefelé teszem a tepsibe. )

Kivajazott tepsibe egymás mellé helyezzük, tetejét, oldalát olvasztott vajjal megkenjük,

½ óráig kelesztjük, és közepes forró sütőben sütjük.

Sütés után deszkára kiborítjuk, de csak tálaláskor szedjük szét a buktákat. A tetejét porcukorral meghintjük.

U.i. A recept szerint vajjal, margarinnal vagy zsírral lehet készíteni ezt a buktát. Szerintem vajjal érdemes. Igaz, hogy a vaj legdrágább, de nem drágább annyival, mint amennyivel jobb lesz a bukta, ha a vajat választjuk.

Én nagyon vajpárti vagyok. A vaj nagyon sokat hozzáad az ételek finom zamatához. Azt is érdemes megfigyelni, hogy mennyire sokat számít a végeredménynél az alapanyagok minősége. Amikor nagyon szorult anyagi helyzetben él az ember (azt hiszem, sokunk életében volt erre példa), amikor az számít elsősorban, hogy elegendő legyen az étel a létfenntartáshoz, akkor persze célszerű a gyengébb minőségű, s ezért olcsóbb alapanyagot választani. Ha azonban 60 forint árkülönbözet belefér egy tepsi buktánál, (és elvi akadálya sincs) akkor érdemesebb a vajat választani.

Aki az eMpszi karcsúsító étrendjét követi, tésztanapon desszertként nyugodt szívvel ehet egy-két buktát. :) (Jóllakni persze érdemes előtte valami jó kis salátával, hogy a kalóriasűrűség napi átlaga is helyen legyen. )

Zsindelyes

Tegnap Misivel találkoztunk egy röpke időre, a lakásához viszonylag közeli Zsindelyes étteremben ettünk.

Én egy Zsindelyes salátát ettem (Ruccola ágyon grillezett camembert caramellizált körtével balzsamos Vilmos körtés öntettel)
Meg voltam elégedve a választásommal. Bár az én ízlésemhez, ahhoz, amit nekem az ízek harmóniája jelent, túl édes volt. Így nagyon jólesett hozzá az asztaltársaságomtól begyűjtött paradicsom ill. kis káposztasaláta. Talán nem illendő dolog így megvariálni a mások által megálmodott ételt, de itt is működött bennem az ösztön, hogy hozzuk ki a helyzetből a lehető legjobbat, még akkor is, ha mások mást gondoltak arról, hogy nekem mi lesz a legjobb. De ezzel a kis módosítással egészen meg kellemes élményt nyújtott a Zsindelyes saláta. Bár vannak szakácsok, aki attól is ki vannak akadva, ha az ember megsózza az ételt, mondván, hogy egy kiállításon sem festünk a képre még egy kis sárgát, ha úgy jobban tetszene. Ez igaz ugyan, de ott lehet nézni egy másik képet, itt meg ez volt az ebédem. :)

Ez itt Butyka Anna régi kedvence (sertés tarja fűszerezve, mustározva burgonyával, tükörtojással, házi káposztasalátával.) Az ízesítése kifejezetten jónak találtatott. A kellemesen volt megsütve, volt, a krumpli finom volt, a tojást is éppen eltalálták. A szalonna kellemessé tette az egész kompozíciót. A hús alatt rejlő pirítóskenyér-szelet léte jelentett meglepetés, viszont, ha azt a funkcióját tekintjük, hogy így opcionálissá vált a zsír egy részének elfogyasztása, akkor egész jó ötletnek tűnik. A káposzta saláta is a teljesen jó minősítést kapta, amit én is alátámasztok. A kihozott étel mennyisége is megfelelt.

A marhapörköltet (galuskával) fogyasztó fiam nem túl bőbeszédű, ám ételekkel szemben kritikus magatartását figyelembe véve pozitív véleménynek számít, hogy a "Milyen a pörkölt?" kérdésre a "Teljesen korrekt" válasz érkezett.

Aki figyel az ételtársításra, annak is ajánlható alkalmanként egy-egy ilyen saláta, mint itt a Zsindelyes saláta. Az étel fő alkotórésze a sajt, ezért húsnapi ételként illeszthető a négynapos rendbe.
Ha marhapörkölre vágynál, de az ételtársítást is meg szeretnéd tartani, kérd a húst galuska nélkül két adag káposztasalátával.
A Butyka Anna kedvence viszont olyan étel, hogy nem illeszkedik az ételtársításhoz. Ez így egész, nem lenne érdemes alkotóelemire szedni. Aki figyelni szeretne az ételtársításra, válaszon mást az étlapról.

I. Nemzeti Gulyás Nap

Amivel mi ünnepeltük:

Csülökpörkölt pirított tarhonyával

A Nemzeti Gulyás Nappal a családom már nyert. Mert, ha ma nem ez a nap van, akkor biztosan nem csülökpörkölt lett volna az ebéd. De elhatároztam, hogy ha másként nem is tudok, de azzal csatlakozom a szimpatikus kezdeményezéshez, hogy ma a gulyáscsaládból főzök valamit, és tegnap az esélyes hozzávalók közül a csülök nyert.

Nem tudom, hogyan "KELL" csülökpörköltet főzni. Soha nem tanultam, nem olvasgattam csülökpörkölt-recepteket. Vagyis tegnap este egyre rákattintottam, de a hozzávalók között azt találtam, hogy 1 ek. olívaolaj. No, nagyon gyorsan becsuktam azt a honlapot. Az olívaolajat (a jót) nagyon szeretem, de ezzel együtt nem főznék vele csülökpörköltet - soha.

Szerintem a gulyáscsalád ételeinek a zsíron (nem az olajon) pirított hagyma az alapja. Éppen ezért ez a csülökpörkölt is úgy kezdődik, hogy (disznó) zsíron pirítottam jó sok apróra vágott hagymát és apró kockákra vágott (zöld - helyett) pirospaprikát. Jól megsózom, s amikor már kezdett zsírjára sülni, akkor tettem hozzá az első adagot a csülökből, nevezetesen a bőrét, melyet lefejtettem, s nagyobb darabokra vágtam. (Ennek a bőrkülönválasztásnak az az oka, hogy a gyerekeim kicsi korunkban nem ették meg a bőrös, zsíros húsdarabokat (az egyik meg is tartotta ezt a szokását). Ezért az ilyen ételt úgy főzöm azóta, hogy könnyen lehessen úgy szedni, hogy ne kerüljenek nemszeretem falaktok a tányérjukra. Emellett azzal ideologizáltam meg ezt az eljárást, hogy annál jobb lesz az egész, minél többet fő a bőr, de azért a húst mégsem akarom szétfőzni.)
Nos, a bőr már a fazékban volt a hagymával, mikor lefejtettem a csontról a húst, összevágtam a megfelelő darabokra, s ezt is utánaküldtem, meg a csontot is egészben. Soha nem főzők trancsírozott csontot az pörköltbe. Frászt kapok a csontmorzsáktól. (Ez egy ilyen faxnis család :) )
Addig főztem gyakran kevergetve a saját levében, ameddig ez a leégés veszélye nélkül tehettem. Aztán igen kevés vizet adtam hozzá apránként. Amikor már majdnem teljesen megfőtt, akkor engedtem fel egy kicsit bővebb lére, ezután adtam hozzá az őrölt pirospaprikát és még egy kevés csípős PirosAranyat. és két közepes méretű, gyakorlatilag péppé aprított paradicsomot. Majd addig főztem még, amíg számomra ideálisra visszasűrűsödött, utána nyilvánítottam késznek.

Pirított tarhonyát készítettem hozzá. Mégpedig úgy, hogy füstöltszalonna zsírján megpirítottam a tarhonyát, sóztam és dupla mennyiségű vízzel felengedtem, s födő alatt kevergetés nélkül készre főztem (ha elfő a vize, akkor kész.)

Volt még hozzá káposztasaláta is.

Ha valaki figyel az ételtársításra egyen kevesebb tarhonyát és több káposztasalátát hozzá. (Egy szelet kenyér - vagy két kicsi szelet - húsnapon is belefér egy ebédbe, vacsorába. Ha az egy kenyérszeletnyi lisztet tarhonya formájában esszük meg, az teljesen rendben van. )

Holnap I. Nemzeti Gulyás Nap

Örülök, hogy lesz ez a "rendezvény". "."-be írtam, mert nem is tudom, minek nevezzem. Drukkolok, hogy sikerüljön, és igazán jó hagyományt teremtsen. Nem ártana, ha egy asztalhoz ülne ez az ország. Még ha virtuálisan is. Az evés fontos dolog. Az asztal is. Még akkor is, ha nem igazi asztal, hanem egy bogrács, és körben ülnek. Együtt enni valakivel valójában intim dolog. Nem ülünk akárkivel egy asztalhoz. Nem cseresznyézünk (és nem is cseresznyepaprikázunk ) egy tálból mindenkivel. Az evés fontos dolog, sokkal fontosabb, mint hinnénk. Mert nem is gondolunk rá. Inkább csak arra, hogy hány kalória. Pedig kalóriákat számolni zsákutca. Legalább holnap tekintsünk el ettől. Legyen helyette rendes evés. Igazi étkezés. Élvezzünk minden falatot. És adjunk hálát, hogy ezt megtehetjük. A föld termése, az emberi munka gyümölcse, és a szeretteink, akikkel együtt, mint egy áldozat, áldozati lakoma... Bízom benne, hogy sok kicsi sokra megy.

Töltött tök

Amit felhasználtam hozzá:

1 közepes spárgatök
1/2 kg darált sertéshús
20 dkg reszelhető sajt
4 dl tejföl
5 egész tojás
só, őrölt bors, fokhagyma, őrölt szerecsendió
5 dkg vaj

Ahogy készült:

Egy közepes tököt négybe vágtam, kikapartam a belét, meghámoztam. A négyből a két kisebb darabot nagy lyukú reszelőn lereszeltem. Fél kiló darált húshoz hozzátettem a reszelt tök felét, sóval, borssal zúzott fokhagymával fűszereztem belereszeltem kb. 10 dkg sajtot, ráütöttem egy egész tojást, jól összedolgoztam, és a két fél tökbe töltöttem.

A reszelt tök másik feléhez adtam kb. 4 dl tejfölt, 4 egész tojást, 10 dkg reszelt sajtot, őrölt szerecsendióval fűszereztem. Jól összevertem. Beágyaztam vele a hússal töltött tökdarabok alá, s keveset rájuk is tettem, s kb. 5 dkg összedarabolt vajjal még megfejeltem.

200 C fokra előmelegített sütőben sütöttem 30 percig.


Felszeleteltem, s melegen tálaltam. A hússal töltött szelet "körete" lett a reszelt tökös, sajtos-tejfölös-tojásos rész.

Tálaláskor megszórtam egy kis apróra vágott kaporra.

Ez a fogás - így ahogy van - kifogástalan húsnapi étel.

Nemzeti Gulyás Nap

Több csatornán is megtalált ez a hír, hogy érdekes kezdeményezés született itt a gasztroblog-világban. Nemzeti Gulyásnap szerveződik. Itt van szó róla, érdemes elolvasni. http://www.foodandwine.hu/2010/06/28/nemzeti-gulyas-nap-a-kezdet-2010/

Meg itt: http://www.foodandwine.hu/2010/08/13/nemzeti-gulyas-nap/

Azt hiszem, ez nagyon jó kezdeményezés. Majd gondolkozom rajta, hogy ezen kívül, hogy ezt ide leírtam, mit tudnék hozzátenni a dologhoz.

Annyit mondjuk tehetek, hogy a blogon szereplő, ennek megfelelő ételeimet megcímkézem a gulyáscsalád címkével. Valamint a jelezett napon, ha egy mód van rá, akkor főzök is valamit a gulyáscsaládból, s majd beblogolom.

A képen egy a gulyáscsaládba tartozó ételem látható. (Majd egyszer lehet, hogy írok róla, de előtte valahogy előkerítem a gulyásnap meghirdetőjének egy igen érdekes cikkét, amit pörkölt-tokány témakörben írt.)
Amikor lefotóztam ezt az ételt még nem gondoltam, hogy ehhez az íráshoz lesz illusztráció, de ha már van, ám legyen!

Remélem, nem néztem el semmit gulyásnap ügyben (néha lécetrezegető jóhiszeműségem okán mondom ezt ), és ez az, aminek látom. Úgy legyen!

Ui. Ez is a meghirdető blogról származó írás a gulyáscsaládról. Most csak gyorsan ideteszem, hogy megtaláljam, ha keresem. :)
http://www.foodandwine.hu/2008/12/03/a-nagyalfold-gasztronomiajarol/

No, azt hiszem, ezt az írást kerestem. Most már a cikk megvan, csak az időm fogyott el most. De itt megtalálom. :)
http://www.foodandwine.hu/2008/11/25/nemzeti-eteleink-egy-ellopott-iras/#more-44

Hagymás paradicsomsaláta a kertből

Ennek a salátának egyetlen érdekessége, hogy a benne lévők itthon termetek a kertben. Aki gyakorlott kertészkedő, annak az tejesen természetes, hogy kimegy három lépést a konyhából, összeszedi a hozzávalókat a saját kertjében, és már készül is a nagy mű. Nekem azért nagy szám ez, mert az idén először fordul elő, hogy ezt megtehetem. És örülök neki, azért írom ide.
Egyébként a saláta nagyon egyszerű:


Apóra vágtam lila hagymát és fehér hagymát. Megsóztam, öntöttem rá egy is olajat, egy kevés mézet, apróra vágott bazsalikomot kevertem hozzá. A paradicsomokat vékony szeletekre vágtam. Volt köztük egy éretlen is, amit a vihar tört le. Ezt is beletettem, arra gondolva, hogy biztosan ehető, ha a savanyúságokba is szoktak zöld paradicsomot tenni. Szerintem igazam volt. Más savanyú íz nem is kívánkozott bele. Apróra vágott snidlinggel szórtam meg végül.

Ez a saláta csak olyan alapanyagokat tartalmaz, mely az eMpszi karcsúsító étrendje szerint semleges étel. Így akár hús-, akár zöldség- akár tésztanapon fogyasztható valami tartalmasabb főétel mellé kiegészítőként. Ha jó sokat eszünk ebből a salátából, akkor kevesebb hely marad a gyomrunkban a magasabb kalóriatartalmú ételeknek.

Ehető zászlók

Vietnám

Tadzsikisztán

Svájc

Spanyolország

Olaszország

Libanon

Japán

Görögország

Franciaország

Dél-Korea

Brazília

Ausztrália

Marad a gyerek, ha játszik. :)

Én tippelem az kompozíciók alá az országokat. Remélem, jól. Szóljatok, ha tévedtem!

Annyira megtetszett az előbb belinkelt ehető zászlós dolog, hogy "muszáj" most volt idetennem.
Szóval itt találtam: http://kiserletikonyha.blogger.hu/2010/05/31/eheto-zaszlok#comments és erről származik: http://siff.com.au/#
Úgy látom, hogy az itt bemutatott, egyes nemzeti zászlókat idéző kompozíciók nemcsak színhatásukban idézik a zászlót, hanem az étel, amiből összeállították, jellemző az országra, amit képvisel.

Vajon milyen lenne a magyar ehető zászló?