A huszonegyedik lépés:Pontosítjuk a célkitűzést

 

Megtesszük a huszonegyedik lépést. Háromszor hét, meseszámszor meseszám. Akkor itt az idő, hogy a szokásosnál egy kicsivel több figyelmet szenteljünk magunknak. És egyébként is mondtam, hogy hasznos, ha a héten van egy ilyen nap. Nekem a legalkalmasabb nap erre a célra a szombat. De természetesen bármely másik nap is alkalmas lehet. Csak az a lényeg, hogy legyen egy ilyen napunk. Ilyenkor nézzünk egy kicsit vissza az elmúlt hétre, és nézzünk egy kicsit előre is! 

Tehát először is itt a méredzkedés ideje. Nem javaslom, hogy állandóan a mérlegre ugráljunk, de heti egy alkalommal nem árt, ha megnézzük mire jutottunk. Az is lehet figyelmeztető jel, ha valaki ezt elhanyagolja. Lehet ebben egy olyan dolog is (nem állítom, hogy így van, de lehet), hogy jól tudja, nem lenne kedvező az eredmény, inkább nem is szembesül vele. Mert azért ha figyelünk magunkra, érezzük is, hogy mi a helyzet, ám hajlamosak is vagyunk a dolgot a kedvező megvilágításban és nem a maga nyers valójában szemlélni. 

Ha sikerült az elhatározások döntő részét betartanunk, akkor bátran számíthatunk az örömteli eredményre. Ha megcsináljuk a méréseket, összeadjuk a számokat, és abból továbbrajzoljuk a grafikont, nagyon jó látni, hogy már megint közeledünk a célhoz. 

Hoppá! Itt most van valami, amit még jó lenne, ha megtennénk! Amikor az Innen indultam lapot elkezdtük, akkor mondtam, hogy ott még egy fontos dolog hiányzik. Itt az ideje, hogy pótoljuk. Ez pedig a konkrét célszámunk, azaz, hogy mit szeretnénk elérni konkrétan. Hány centis lenne az a derékbőség, csípőbőség stb. méret, amit jó szívvel el tudnánk fogadni. Ugye most senki nem azt gondolja, hogy a modellek méreteit kéne célszámként felírni? Természetesen a kilóknál ugyanez a helyzet. 

Nagyon fontos tudni, hogy tartós fogyás csak úgy érhető el, ha a súlycsökkenés az (átlag) napi 10 dkg-t nemigen haladja meg. Ha ennél gyorsabb ütemű súlycsökkenésre vágyunk, azt kizárólag orvosi felügyelet mellett, az orvos tanácsait követve tegyük. De szerintem meg ne is tegyük. Én nem javaslom. Ha lassúnak tűnne, amit mondok, érdemes átgondolni, hogy mi is a célunk. Az, hogy két hét múlva beleférjünk az alkalmi ruhánkba, aztán meg lesz, ami lesz, vagy azt szeretnénk, hogy egyszer s mindenkorra jöjjünk már egyenesbe ezzel a testsúlydologgal. Mert ha az előbbi, én nem segíthetek. De ha az utóbbi, akkor reálisan kell látnunk, hogy a tartós fogyás megfelelő üteme (átlag) heti 1 kg alatt van. (Azaz egyik héten lehet több, másik héten kevesebb, de hosszabb távon nem nagyon haladja meg a heti 1 kg-t.) De ugye azt is tudjuk, hogy egy év 52 hétből áll. És az rengeteg. Ha innen nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy egy év alatt még extrém túlsúlytól is meg lehet szabadulni. (És mennyi idő alatt is szedtük össze azt a súlyt, amitől most szabadulni szeretnénk? No,az sem pár hét volt.)

Az is fontos információ, hogy a fogyás üteme nem egyenletes. Nem lehet azt biztosan tudni, mi befolyásolja, de azt megfigyeltem, hogy azonos életmód mellett is néha semmi változást nem tapasztaltam, aztán meg szintén azonos életmód mellett hirtelen csökkenés következett be. Ezt úgy fogalmaztam, hogy a testem „megállt gondolkozni”, s mikor úgy látta, minden rendben, akkor elengedte a felesleget. :)

Tehát, adjunk időt magunknak a kedvező változásra! Annál is fontosabb ez, mert a bőrnek is alkalmazkodnia kell a változáshoz. Semmivel nem lenne előnyösebb a külsőnk, ha megereszkedne a bőrünk. De ezt az ütemet a bőr is tartani tudja, főként, ha mozgunk rendesen, és néha még egyéb kényeztetéseket is-  mint pl. masszázs - megengedünk magunknak. De erről is beszélünk hamarosan.

Sült kacsacomb párolt káposztával

 

Hozzávalók fejenként: a húshoz: 1 kacsacomb, 1 evőkanál (kacsa)zsír, só, víz. A káposztához: 30 dkg lilakáposzta, 1 kiskanál só, 1 kiskanál olaj, 1 kávéskanál cukor, késhegynyi őrölt bors, kb. 1 evőkanál citromlé. 

Elkészítése: A kacsacombot alaposan besózzuk (minden oldalát úgy megsózzuk, egy kicsit bővebben, mintha vajas kenyeret sóznánk.) Egy olyan lefedhető edénybe tesszük, melyet a nyílt lángon és a sütőben egyaránt használhatunk. Az edényt kikenjük a hideg zsírral, rátesszük a húst, melyet a maradék zsírral megkentünk. Aláöntünk kb. 1 dl vizet, közepes tűzön fedő alatt a tűzhelyen sütni kezdjük. A vizet apránként pótoljuk, nem engedjük teljesen zsírjára sülni, de ne is öntsünk annyi vizet alá, hogy vízben álljon a hús. Amikor a hús már teljesen megpuhult (ez akár két óra is lehet, mert sokkal finomabb, ha lassabb tűzön sül), akkor forró sütőbe tesszük fedő nélkül, és gyors tűzön megpirítjuk a felszínét. Időnként szafttal meglocsoljuk.

Miközben sül a hús, a káposztát legyaluljuk (vagy nagyon vékony szálakra vágjuk), besózzuk. Egy serpenyőben felforrósítjuk az olajat, rátesszük a káposztát, borssal ízesítjük, és kevergetés mellett rövid ideig pároljuk. Majd az edény egyik oldalába húzzuk a káposztát, az edény szabadon maradt alján barnára olvasztjuk a cukrot, majd a káposztához keverjük. Szükség esetén (hogy ne legyen túl száraz) egy kis vizet adhatunk hozzá. Levesszük a tűzről és a citrommal ízesítjük. Jól átkeverjük és a sült hússal tálaljuk. 

Megjegyzés: Ha túl nagy lenne az adag egy evésre, eltehetjük vacsorára. Mind a hús, mind a káposzta jó hidegen is. 

A huszonegyedik lépésben az újabb fontos teendő, hogy határozzuk meg a célszámunkat, és nagyjából gondoljuk végig, hogy reálisan mennyi idő szükséges ahhoz, hogy ezt elérjük, és a célszám mellé írjuk azt a dátumot, amikorra reális, hogy elérjük. Tehát tegyük teljesen konkréttá a célt, és írjuk le! Pozitív jelen idejű állításként. Pl. 2011 ilyen hónap ilyen napján ennyi kiló vagyok. A mutatószámom (centik és kiló összeadva) ennyi és ennyi.

 

Holnap folytatjuk.