84. lépés: Meg vagyok győződve

 

 

Miért tartott ki  Edison az izzó feltalálásáig  a sok száz sikertelen kísérlet után is? Miért találta meg KK a kavicsos tengerparton az „elveszett” kocsikulcsot, amit a gazdája már elsiratott? Miért találja meg egyik ember a szekrényben azt, amit egy másik ugyanott hiába keres? Miért talál oda egy helyre az egyik és miért téved el, és adja fel a másik? Két oka biztosan van ennek. Az első és elengedhetetlen ok az, hogy akinek sikerül, az meg van győződve arról, hogy az lehetséges. Lehetséges feltalálni, megtalálni, odajutni, elintézni. Meg van győződve, hogy lehetséges, hogy ott van az, még akkor is, ha nem látja meg elsőre, hogy van út oda, ahova el szeretne jutni. A másik ok meg az, hogy beleteszi a szükséges munkát, megadja az árát. De beszéljünk ma csak az elsőről, bár a második is „megér egy misét”. 

Hihetetlen nagy élmény volt számomra, amikor megérettem, hogy mennyire befolyásolják életünket a  - ki tudja honnan összeszedett, ránk ragadt - meggyőződéseink. A legtöbb meggyőződésünkre az a jellemző, hogy sarkigazságként kezeljük őket, annak ellenére, hogy soha nem gondoltuk végéig, nem vizsgáltuk meg a valóságtartalmukat. Mert ez „így van!”, és kész. Honnan vesszük, hogy így van? Mert egyszer a nagymamánk, az apukánk, a barátnőnk ezt mondta? Ez volt a hatodikos tankönyvben a szép színes kép mellett? Megírta az újság? Bemondták a tévében? Mert mióta világ a világ így gondolják az emberek? 

Persze, elképzelhetetlen lenne az életünk sarkigazságok nélkül. Nem tudnánk rendesen gondolkodni, szervezni az életünket, ha nem lennének meggyőződéseink. Ha mindig mindent meg kéne vizsgálnunk, átgondolnunk mielőtt bármit csinálunk, akkor pillanatok alatt káoszba fordulna az életünk. Tehát a meggyőződések szükségesek, ám vannak nagyon haszontalanok, de vannak károsak is.Vannak olyanok, melyeknek megállják a helyüket, és vannak olyanok, melyek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal.

 

Az testtömegünk alakulásával kapcsolatban hihetetlenül sok alaptalan meggyőződés vezérli a cselekedeteinket, és ahhoz, hogy meg tudjuk változni ezen a téren, döntő fontosságú, hogy ezeket szemügyre vegyük, kirostáljuk, átgondoljuk, átformáljuk. 

Itt van például számomra a legdurvább meggyőződés: a sokszor keveset elv. Miért hisszük, hogy ez jó? Miért lenne ez jó? Mert olyan sokan, olyan régóta mondják? Azért, mert valaki egyszer azt találta ki, hogy ha az ember állandóan eszeget, akkor nem éhezik meg.No, és...?

Aztán van itt még jó néhány ilyen dolog, amiről meg vagyunk győződve. Én is felsorolhatnám a saját ilyen tartalmú meggyőződéseimet, de megvan mindenkinek a maga gyűjteménye ezekből. Érdemes erre egy kis időt fordítani. Miért gondolom erről vagy arról a szokásomról, hogy ide vagy oda vezet?

Az egyik legerősebb meggyőződésem, hogy ezeket a meggyőződéseket, melyek kapcsolatosak a testünk formálódásával érdemes átgondolnunk. Mert még az is lehetséges, hogy van köztük igazság, de az is lehet, hogy ami rám igaz, az nem igaz a másik emberre. 

Aki meg van arról győződve, hogy képes elérni az egészséges állapotot, annak van esélye, hogy ezt elérje, aki az ellenkezőjéről van meggyőződve, annak pedig arra.  

Én  kőkeményen meg vagyok győződve arról, hogy mindenki képes megtalálni azt az  állapotot, melyben egész-ségesenk érzi magát,  mert az a megingathatatlan meggyőződésem, hogy Isten nem teremt selejtet, és a természet úgy van megalkotva, hogy ha biztosítjuk  a "rendeltetésszerű"  működési feltételeit, akkor az tökéletesen fog működni.) Tehát az én meggyőződésem, hogy van utunk az egészséges élethez, így van utunk az ideális testsúlyhoz is. És ha létezik odavezető út, és eléggé motivált vagyok rá (eléggé akarom és beleteszem a munkát), akkor ezt az utat meg is tudom találni, és végig is tudok rajta menni.  

 

Zöldségnapra

A múltkor ízlett a gersli, és kíváncsi vagyok, mit hogyan lehet kihozni belőle. Most egy olyan ételt készítettem, mely hidegen jó. Hogy elvigyük-e magunkkal hidegebédnek, azt nem feltétlen ajánlom, mert igencsak hagymaillatot áraszt, de akit ez nem zavar… 

Hagymás gersli

Hozzávalók: 10 dkg gersli, 5 dl víz, 1 sárgarépa, 1 fej lilahagyma, 3-4 szál sarjadékhagyma, fél csokor petrezselyemzöldje,  5-6 levél medvehagyma, 4-5 ecetes hagyma, 1 kanál olaj, 1 kanál balzsamecet, 1 kávéskanál méz, só, bors, (1 ecetes cseresznyepaprika).

Elkészítése: A gerslit beáztatjuk egy éjszakára. Majd sós vízben megfőzzük. Hagyjuk kihűlni, összekeverjük az olajjal, ecettel, mézzel, borssal, az apróra vágott hagymákkal, petrezselyemmel, lereszelt sárgarépával.

A 87. lépésben érdemes számbavenni, hogy milyen meggyőződéseink vannak a meghízással, lefogyással, az ideális testsúllyal kapcsolatban. Miből gondoljuk hogy ezek így vannak?

Holnap folytatjuk.

80. lépés: A tudós a témánkban

 

Sokszor mondtam már, hogy amiket írok, az nem tudományos kutatásokon alapul, az írásaimban a megfigyeléseimről számolok be. De azért örülök, ha olyasmit olvasok, hogy tudósok a kutatásai megerősítik a megfigyeléseimet. Most ezt onnan jutott eszembe, hogy a napokban kapott Széchenyi-díjat egy pécsi professzor, Lénárd László. Többek között itt olvasható az ezzel kapcsolatos híradás. http://kultura.hu/main.php?folderID=911&ctag=articlelist&iid=1&articleID=310979

Az ő kutatási is abba az irányba mutatnak, hogy bizony a táplálkozási zavarokkal kapcsolatban a függőség kérdését nem kerülhetjük meg. A függőségnek az egyik tünete, hogy az érintett személy tagadja, hogy függő lenne, de ezzel a gyógyulás felé vezető utat zárja el maga elő. 

Most sok okosságot kéne mondanom, de ma csak ennyi telik tőlem. Viszont fontosnak tartom, hogy beszéljünk erről. Fontos azonban az is, hogy különbséget tegyünk túlsúly és túlsúly között. Nagyon sokan a társadalmi nyomás hatására érzik magukat kövérnek, és a természetes testsúlyuk alá akarják préselni magukat a bikiniszezon előtt. Nem róluk beszélek. Bár erről a jelenségről is beszélhetnénk egyszer.

Zöldségnapra

Talán Gondaanyu bejegyzése adta az utolsó lökést ahhoz, hogy végre gerslifőzésre adjam a fejem. De sajnos ez csak utólag jutott eszembe, hogy nála olvastam a napokban gerslis receptet, így szokás szerint a saját fejem után mentem. De végülis elviselhető lett az eredmény. Lehetne ez köret is mondjuk valami gombához, de én ma megelégedtem ezzel, amit itt látható. csak így magában Azért lehet ezt még fejlesztgetni egy kicsit.

Zöldséges gersli

Hozzávalók (fejenként): 10 dkg gersli (árpagyöngy), 10 dkg sárgarépa, 10 dkg, póréhagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2 dkg vaj, 1 karika citrom, 3-4 szem borókabogyó, 1 csipet kakukkfű, 2-3 babérlevél, 1 kiskanál mustár, só, bors, 2 evőkanál apróra petrezselyemzöldje 2 evőkanál apróra vágott medvehagyma. 8 dl víz. 

Elkészítése: A sárgarépát megtisztítjuk és kis darabokra vágjuk, a póréhagymát felkarikázzuk. A vajat felolvasztjuk, s belezúzzuk a foghagymát, hozzáadunk 1-1 evőkanálnyi petrezselyemzöldjét és medvehagymát (ha nincs medvehagyma, helyettesíthetjük még egy gerezd fokhagymával) majd hozzáadjuk a póréhagymát és a répát is. Pár percig pároljuk, majd hozzáadjuk a gerslit és a citromkarikát, a babérleveleket, a borókabogyót, a kakukkfüvet, a mustár, sózzuk, borsozzuk, átkeverjük, és felöntjük vízzel. Fedő alatt lassú tűzön addig főzzük, míg a vizet felszívja és a gersli megpuhul. A maradék petrezselyemzöldjével és medvehagymával megszórjuk tálaláskor. 

Holnap folytatjuk.