Egy újabb finomság az erdőből: Turbolyás-vadsnidlinges palacsinta juhtúrós sajtkrémmel

Az ehető zöldek közül a tanösvényen bőven van turbolya, vadsnidling és salátaboglárka. Most a legfinomabbak. Tegnap is lementünk a gyerekekkel, és megint szedtünk egy adagra valót mindháromból. Ezen a tavaszon – nagy valószínűség szerint – már nemigen lesz erre alkalmam többször. Holnap kórházba megyek (a négy évvel ezelőtti „élménytúrám” utózöngéjeként lesz egy sérvműtétem egybekombinálva a tíz éve „dédelgetett” epekövem eltávolításával). Nagyon remélem, hogy nagyon sokkal könnyebb dolog lesz ez, mint négy éve, és néhány hét múlva már újból mehetek dolgozni, s ezzel együtt a tanösvényre is. De most egy hétig biztosan nem ülök gép elé, ezért most gyorsan leírom ezt a legutóbbi művemet.

Turbolyás-vadsnidlinges palacsinta juhtúrós sajtkrémmel 

Hozzávalók a palacsintához: 2 tojás, 20 dkg liszt, 5 dl tej, 2 dl víz, 10 dkg turbolya, 10 dkg vadsnidling, 2 kiskanál cukor, 1 kiskanál só, olaj a sütéshez

A töltelékhez: 5 dkg juhtúró, 10 dkg krémsajt, 1 dl tejföl. 

Elkészítése: a zöldeket megmossuk, és összevágjuk, mint a petrezselyemzöldjét szokás. A tojásból, a lisztből, a tejjel, és a vízzel palacsintatésztát keverünk, melyet a cukorral és a sóval ízesítünk. Belekeverjük az apróra vágott zöldeket is.

A palacsintasütőben kevés és olajon kisütjük a palacsintákat. Elég híg ez a tészta, így ügyeskednünk kell a sütéssel. Ha kihagyjuk a tésztából a vizet, akkor egy kicsit vastagabbak lesznek a palacsinták, de akkor könnyebb a dolgunk.

A töltelék összetevőit alaposan összekeverjük, megkenjük vele a palacsintát, majd felcsavarjuk, és ferdén vágva feldaraboljuk. Melegen tálaljuk. 

Saláta salátaboglárkából 

A salátaboglárkából többféle ízesítéssel is készíthetünk salátát (már tavaly is tettem fel ide ilyesmit), melyet fogyaszthatunk akár emellé a palacsinta mellé is. Erről most elfelejtettem fényképet készíteni, de elmondom, hogy készítettem.

A kis levélkék szárát lecsipkedtem. 1 kiskanál mézzel, 1 kávéskanál sóval, 1 evőkanál almaecettel és 1 evőkanál (egerági hidegen sajtolt napraforgó-) olajjal öntetet készítettem, és belekevertem a boglárkaleveleket. Szerintem nagyon jó volt a palacsintával.

Az eMpszi étrendje szerint ezt az ételt tésztanapra ajánlom. 

Jó étvágyat, és nagyon szép tavaszt kívánok sok szép élménnyel és finomsággal. 

Hamarosan találkozunk.

Első kísérlet: Cukrozott (kandírozott) ibolya

Tegnap a tanösvényen a gyerekek szedtek nekem ibolyát. Úgy érzetem, most jött el az ideje, hogy cukrozott ibolyavirágot készítsek. Már tavaly is terveztem, de nem került rá a sor. Tulajdonképpen kandírozott ibolyának is mondhatnám, de igazából nem átitatta a cukor a művemet, hanem bevontam vele. Lehet, hogy így is korrekt lenne kandírozottnak nevezni, de ezt nem tudom, egy kicsit még gyakorlom a műveletet, mielőtt így nevezném. :)

 Bevallom, nem láttam még élőben kandírozott ibolyát, így nem tudom összehasonlítani, hogy valójában mennyire is sikerült. Egy kicsit vastagon van rajta a cukor úgy érzem. De lehet, hogy ilyennek kell lennie. A friss virág is elég halványlila volt, talán sötétebb virágokból jobban mutatna. De hát nálunk a tanösvényen ilyen terem és – hogy őszinte legyek – nekem ez is tetszik. 

Jó néhány oldalt elolvastam, mielőtt hozzáfogtam volna a türelmemet némileg próbára tevő művelethez. Ezek közül elsősorban Szepyke http://szepsegtar.blogspot.com/2011/04/kandirozott-ibolya_20.html soraira támaszkodtam. Valamint hasznosnak bizonyult még ez az oldal is: http://www.facebook.com/photo.php?fbid=163649750356806&set=a.163649483690166.40443.133675303354251&type=3&theater

 

Már délelőtt beszereztem egy kis ecsetet (2-es méretű ecset azok közül, amit a gyerekek rajzórán használnak), mert arra emlékeztem még tavalyról, erre szükségem lesz. Aztán az olvasottakat összevetve a következőket tettem:

1.      A szárával szedett kis virágokat egy szűrőbe téve egy nagyobb vizestálba mártottam, hogy minél finomabban öblítsem le. (Bár a tanösvényen sem a közlekedéstől sem a mezőgazdaságtól nem szennyeződhetett. És még a gyerekek sem ugrálhatták össze, mert az általuk járt úttól távolabb tenyészik ez a kis virág. ) Papírtörlőre téve le is szárogattam őket óvatosan.

2.      Egy nagyobb tálcára sütőpapírt tettem, és vaníliás porcukrot szitáltam rá. (A vaníliás porcukor úgy „keletkezik” nálam, hogy a porcukorba, melyet egy jól záródó üvegedényben tartok egy vaníliarudat is teszek.)

3.      Egy tojásfehérjét egy kistányérba tettem, és egy kicsit (de éppen hogy csak) villával fellazítottam.

4.      A virágokat belemártottam a tojásfehérjébe, és az ecsettel igyekeztem leszedni róluk a felesleget.

5.      A tálcára fektettem őket sorban, majd rájuk is szitáltam porcukrot, de ez nem bizonyult elég jó megoldásnak, ezért egyenként is megmártottam őket a cukorban, és igyekeztem lerázni róluk a felesleget.

6.      A sütőpapíron szárítottam 1-2 órát a virágokat, majd óvatosan (egy habkártya segítségével) mindegyiket megmozdítottam, hogy ne ragadjanak a papírra. Majd reggel ismét megmozdítottam mindegyike.

7.      Kb. 24 óra múlva lecsipkedtem a virágok szárát, és egy kis üvegdobozkába raktam őket.

8.      Hogy meddig állnak el, és mit kezdek velük, ez még a jövő zenéje. 

Itt a tavasz, de tényleg! :) Turbolyás krumpligombóc vadsnidlinges tejföllel

Ma lyukasórámban lementem a tanösvényre. Még nagyon kis gyönge a turbolya, de ez nem válik kárára, sőt. Ugyanez a helyzet a vadsnidlinggel is. Úgy gondoltam, nem érdemes halogatni, szedtem egy-egy adagot. Azt terveztem, hogy turbolyás krumpli-krémlevest főzök bőven megszórva vadsnidlinggel, de egy facebookos képen megláttam egy tányér spenótos krumpligombócot, s azonnal jött az ötlet, turbolyás krumligombócot készítek. Annyi türelmem nem volt, hogy megnézzem, mások főzetek-e már ilyesmit, s ha igen, hogyan, ezért csak úgy gondolom szerint fogtam hozzá. Nem bántam meg.

Turbolyás krumpligombóc 

Hozzávalók (2 személyre): 50 dkg krumpli, 2 marék turbolya (kb. 10 dkg), 5 dkg vaj, 5 dkg liszt, 1 tojás, só, őrölt bors.

Elkészítése: A krumplit héjában feltesszük főni. A turbolyát megmossuk, lecsepegtetjük. (ha már nem fiatal a turbolya, akkor a keményebb szárrészekről lecsipkedjük a leveleket, és csak azt használjuk fel, de most még annyira zsenge a turbolya, hogy szárával együtt használhatjuk.) A lecsepegtetett turbolyát összevágjuk, mint a petrezselyemzöldjét, és vajon megpároljuk. Ha a krumpli megfőtt, meghámozzuk, összetörjük, összekeverjük a turbolyával, a liszttel, a tojással, sózzuk, borsozzuk. Forrásban levő sós vízbe kanál hegyével kis gombócokat szaggatunk, és kifőzzük. (Ha túl lágy lenne a massza, adjunk hozzá egy kicsit több lisztet.) Vadsnidlinges tejföllel tálaljuk, egy kis füstölt sajtot is reszelhetünk rá.

Vadsnidlinges tejföl

Egy csokor (kb. 5 dkg) vadsnidlinget apróra vágunk és kb. 2 dl tejföllel összekeverjük, kicsit megsózzuk. 

Az eMpszi étrendje szerint zöldségnapra ajánlom.

Majonéz helyett spenótmártás

Karácsonykor Ferencnek nagyon ízlett a fokhagymás párolt spenót, így arra gondoltam, hogy vasárnap sajtos rántott hús és a rántott gomba mellé ezt fogok készíteni. Sokkal jobb egy kis zöld, mint mondjuk, egy nehéz majonéz. 

Az egészen egyszerű ételeknél fokozottan fontos az alapanyagok kifogástalansága. Azonnal kiderül, ha valami híja van valamelyik összetevő finomságának. Nos, a fokhagymás párolt spenót nem több, mint ami a nevében van. A megmosott és a vastagabb szárrészeitől megfosztott, spenótleveleket vajon fokhagymával és egy kis sóval megpárolom, és kész. Igen ám, de ez csak akkor jó, ha igazán finom spenótot sikerül találni. Amit szombaton vettem a piacon, az nem volt annyira jó, mint amennyire lehetett volna. Sajnos nem ismerem annyira a spenótleveleket, hogy meg tudjam állapítani, hogy melyik az igazán finom. Bár ezek után igyekszem tapasztalatokat szerezni. Ez a szombati – ami nem jött be annyira – egy kicsit halványabb színű, nagyobb enyhén fodros levelű volt. Nos, legközelebb ilyent nem veszek. De azét ezt is meg lehetett enni, csak egy kicsit több hozzáadott ízesítéssel. Leírom, mert azért vállalható. 

Hozzávalók: 1 kg friss spenót, 5 dkg vaj, 5 gerezd fokhagyma, 2,5 dl tejföl, só, bors, szerecsendió.

Elkészítése: A spenótot megmossuk, a vastagabb szárrészeket lecsipkedjük. A vajat felolvasztjuk egy nagyobb forró serpenyőben. Megfuttatunk benne 2 gerezd fokhagymát és beleforgatjuk a leveleket. Amikor megfonnyad mindegyik levél, rázúzzuk a maradék fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, őrölt szerecsendióval ízesítjük, hozzákeverjük a tejfölt. Melegen adjuk pl. bundázott húsok vagy zöldségek mellé.

Az eMpszi éterendjében ez semleges ételnek számít, így akár húsok, akár zöldségek, de még tészták társaságában is fogyaszthatjuk.

Még egy vargányás: Töltött hagyma szárított vargányával

Nem is tudom, hogy jutott eszembe. Szeretem a hagymát, na. Aztán a szárított vargánya minél jobb felhasználására is keresem az utakat. És ez jutott eszembe. Lehet még finomítani a dolgon, legtöbbet úgy, hogy előfőzött rizzsel kell megpróbálni a dolgot, mert én nyersen tettem bele a rizst, aztán a kijjebb került szemek roppanósak maradtak. De minden bárdolatlansága ellenére ideteszem ezt a receptet, mert kár lenne megfeledkeznem róla. 

Hozzávalók: 4 nagyobb fej hagyma, 4 dkg szárított vargánya, 4 dkg rizs, 4 dkg vaj, 1 kiskanál só, 1 dl víz. 4 csipetnyi reszelt füstölt sajt.

Elkészítése: A szárított vargányát szűrőben leöblítjük, s 1 dl vízbe beáztatjuk. A rizst is beletehetjük az áztatóvízbe (vagy főzzük elő). A hagymák közepét kivájjuk, úgy, hogy kb. fél cm vastag maradjon a hagyma. A vaj felén a sóval párolni kezdjük a hagymák közepéből kikerült darabokat (szükség szerint még apróbbra vágjuk). Hozzáadjuk a gombát és a rizst is. (A vízzel együtt.) Jól összeforgatjuk, és a hagymába töltjük. Egy tűzálló edényt kikenünk vajjal, ha marad ki töltelék, ezt az edénybe tesszük, ráhelyezzük a hagymákat. A tetejükre egy-egy vajforgácsot teszünk. Betesszük a 200 fokosra melegített sütőbe, és kb. fél órát sütjük, majd egy-egy csipet reszelt füstölt sajtot teszünk a hagymákra, s visszatesszük a sütőbe még annyi időre, hogy a sajt rápiruljon. 

Nagyon karakteres ízű étel lesz ez. Krumpliszirmot sütöttem mellé. Téli savanyúságot is ettünk hozzá. 

Az eMpszi étrendjében ezt a töltött hagymát a krumpliszirommal zöldségnapra ajánlom.

Orosz Péter ihletésére, hirtelen felindulásból: Zelleres-diós avokádókrém

Tegnap Orosz Péter: Képeskönyv a dióról c. internetes kiadványát olvasgattam. Eddig is szerettem a diót, de most ez az írás még nagyobb kedvet csinált hozzá. Késztetést éreztem, hogy valami diósat készítsek, de azonnal. Körülnéztem, mi is van itthon. Volt egy avokádó meg zeller is. Az avokádó jó a dióval, a zeller is jó a dióval. Úgy gondoltam, megnézem, mit ad a három együtt. Jó ötlet volt. Egyéként fantasztikus diósétel-gyűjtemény van az említett elektronikus könyvben. Kedvem lenne végig kipróbálni a közölt recepteket. De ilyen ígéretet nem teszek, hiszen nem sokszor fordul elő velem, hogy képes vagyok pontosan követni egy-egy receptet. Nos, akkor a „hirtelen felindulásból elkövetett” saját diós receptem: 

Hozzávalók: 1 avokádó, 10 dkg zeller, 5 dkg darált dió, 3 gerezd fokhagyma, só, fehérbors, pár csepp citromlé (diódarabok és reszelt citromhéj a díszítéshez).

Elkészítése: Az avokádót félbevágjuk, kivesszük a magját, meghámozzuk, villával összetörjük. A zellert kislyukú reszelőn lereszeljük, és a darált dióval és a zúzott fokhagymával együtt az avokádóhoz keverjük. Sóval, borssal s kevés citromlével ízesítjük. Azonnal tálaljuk. (Közvetlenül fogyasztás előtt készítsük el, mert, ha áll, veszít a minőségéből.)

Az eMpszi étrendje szerint ennek az ételnek minden összetevője a semleges ételek csoportjába tatrozik, így akár hússal, akár magas keményítőtartalmú ételekkel (kenyérrel, krumplival, rizzsel stb.) is társítható.

Aszaltgyümölcsös mézes szelet a Príma Konyhából

Még a novemberi Príma Konyhában találtam ezt a receptet. És mivel van saját készítésű aszalt gyümölcsöm, és a mézes dolgokat is nagyon szeretem, nem volt kérdés, hogy elkészítem. Érdemes volt, jó szívvel ajánlom. 

Hozzávalók: 15 dkg vaj, 15 dkg méz, 10 dkg porcukor, 5 tojás, 1 kiskanál mézessütemény-fűszerkeverék, fél citrom reszelt sárga héja, 1 csomag sütőpor, 40 dkg finomliszt, 1,5 dl tej, 20 dkg aszalt gyümölcs (aszalt barack, -szilva, meggy, és -mazsola keveréke) 10 dkg dió.

Elkészítése: A puha (szobahőmérsékletű) vajat a mézzel és a porcukorral krémesre keverjük, majd a tojások sárgáját egyenként hozzáadva tovább habosítjuk. A fűszerkeverékeket, a citromhéjat, a sütőporral összeforgatott lisztet végül a tejet is hozzákeverjük. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, az előzőekbe forgatjuk.

Az aszalt barackot és szilvát a meggyhez hasonló nagyságúakra vágjuk, a többi aszalt gyümölccsel és a durvára vágott dióval összeforgatjuk, egyenletesen kivajazott tepsibe szórjuk. A mézes tésztát rásimítjuk. Előmelegített 180 fokos sütőben kb. 30 perc alatt megsütjük. Még melegen vágódeszkára borítjuk, megvárjuk, amíg langyosra hűl. Ekkor porcukorral behintjük, és szeletekre vágjuk.

Az eMpszi étrendje szerint, mint minden süteményt, ezt is tésztanapra ajánlom.

Egy máshol sosem látott étel Öreganya konyhájából: Paprikás fasírt

Öreganya az apai nagyanyám volt. A Galánta melletti Taksonyfaláváról telepítették őket Baja környékére 1947-ben. Nála szerepelt gyakran az étlapon ez az étel. Ezért aztán én ezt felvidéki ételnek gondolom. (Éppen úgy, mint a purutykát, a lapitust, a szalonnás lepényt...) A cím akár azt sugallhatja, hogy ez egy olyan fasírt, melyben paprika is van, ám a paprikásság nem áll meg itt. Ennek a fasírtnak a benne lévő paprikán túl paprikás-tejfölös szaftja is van, melyben megfőzzük ahelyett, hogy zsírban kisütnénk. Akár fasírtpaprikás is lehetne, de sem így sem a „rendes" nevén nem találkoztam vele máshol, mint a nagymamám, azaz Öreganya konyháján. Ennek nyomán készítem le én is olykor. Hagyományosan krumplikása jár mellé. A krumplikásáról már lehet információt találni pl. itt: http://zsanuaria.blogspot.com/2010/03/krumplikasa-ezt-az-etelt-dediek.html Azzal a különbséggel, hogy a krumplikását én nem ismertem más étellel, és mivel a paprikás fasírthoz tartozik, a pirított hagyma meg a töpörtyű már nem is került rá. 

Paprikás fasírt

Hozzávalók a húsgombóchoz: 60 dkg darált hús, 10 dkg kenyér, 1 tojás, 1 evőkanál őrölt paprika, 3 gerezd fokhagyma, só, bors.

A szafthoz: 2 fej vöröshagyma, 1 evőkanál zsír, 1 evőkanál őrölt paprika, 3 gerezd fokhagyma, (őrölt) kömény, őrölt bors, só,  5 dl víz, 3 dl tejföl.

Elkészítése: A kenyeret vízben megáztatjuk, kinyomkodjuk és hússal meg a többi hozzávalóval jól összedolgozzuk, pingponglabdányi golyókat formázunk.

A hagymát apróra vágjuk, a zsíron aranysárgára pirítjuk. Belezúzzuk a fokhagymát, rátesszük az őrölt paprikát, és azonnal felöntjük vízzel, nehogy a paprikát megpörköljük. Hozzáadjuk a többi fűszert, és ha már forr, beletesszük a húsgombócokat. Úgy igazítjuk, hogy minden húsgombócra jusson szaft. Kb. fél óráig főzzük közepes tűzön fedő alatt. (Közben megfordítjuk a gombócokat, hogy mindét felük jól átfőjön a szaftban.) Akkor egy tálba szedjük a gombócokat, a szaftba belekeverjük a tejfölt, ha egyet forrt, a fasírtra öntjük és azonnal tálaljuk.

A krumplikása

Nem mértem a hozzávalókat, csak úgy "gondolom szerint" csináltam. Így most itt is csak úgy nagyjából írom le.

Tehát: A meghámozott és kockára vágott kb. 1 kg-nyi krumplit megfőztem annyi sós vízben, amennyi ellepi. Mikor a krumpli már eléggé megfőtt, beletörtem a főzővizébe, hozzákevertem 1 szűk evőkanál zsírt, belekevertem néhány kanál lisztet, és visszatettem a tűzre, és még kb. negyed órát főztem állandó keverés közben. (Ez elég kellemetlen művelet, mert a krumpli pöffffögve-puffffogva  fröcsköl, ezért óvatosan kell vele bánni. A keverést nem szabad abbahagyni. Érdemes vastagabb aljú edényt használni mert egy vékony pléhedényben leég a kása.) 

Az ételtársításra figyelők étrendjébe ez az étel nem illeszthető, mivel itt a szénhidrát és az állati fehérje együtt van jelen. Ezért ebbe az étrendbe nem is tudom ajánlani. Én most is tartom a hústalan nagyböjtöt, éppen ezért most ideális időpont, hogy a családnak elkészítsem – csak úgy „vakon” (kóstolás nélkül) . 

Ha valaki olvassa ezt, és ismeri ezt az ételt, írjon, legyen szíves, egy sort, hogy hol találkozott vele, és milyen változatban látta. 

Szilvalekváros és diós hájas - még farsang idejéről

Nagyon szerettem a hájast, amit a Mama sütött. Azóta nem ettem. Évek óta készülök rá. Most január végén úgy kaptam hájat az egyik hentesnél, hogy nem is számítottam rá. Csak zsírszalonnát akartam venni, aztán kínálta, hogy háj is van. Ezzel eljött az ideje, hogy végre én is megsüssem a magam hájasát. Rászántam egy délutánt, hogy utánaolvassak, hogy is kéne csinálni. Fagyal Hajnalka  leírását vettem alapul, de egy kicsit összekombináltam azzal, amit a Pékszövetség honlapján olvastam.

Egy évvel később: A szilvalekváros mellett sütöttem diós töltelékkel is. (Felső kép.)

A hájas tipikusan téli sütemény, és ma már éppen a tavasz kezdődik, de szolgáljon mentségemre, hogy egy hónapja sütöttem, csak eddig nem volt érkezésem leírni. De nem akarom elfelejteni, ezért itt őrzöm ezt az első kísérletet jövő télig, Akkor még gyakorlom egy kicsit.

Hozzávalók: 60 dkg sertésháj, 60 dkg finomliszt, 30 dkg rétesliszt, 3 tojás sárgája + 1 tojás a kenéshez, 3 dl száraz fehérbor, 1 kiskanál só. kb. 30 dkg szilvalekvár, porcukor

Elkészítése: A hájat előző nap többször átmostam, addig, amíg teljesen tiszta nem lett a vize. Majd egy éjszakára beáztattam, másnap újból átmostam, jól átgyúrtam. Darálás helyett késsel összevágtam, a hártyákat leszedtem, elkapartam.

A darált hájat összekevertem a rétesliszttel, három részre osztottam, félretettem.

A finomlisztből 3 tojás sárgájából a kis sóval és a borral rugalmas tésztát gyúrtam, majd félre tette fél órára pihenni.

Majd lisztezett deszkára borítottam. Kinyújtottam a tésztát kb. fél cm vastagságúra, rákentem a háj harmadát. Elkezdtem a hajtogatást úgy, hogy először fölülről lehajtottam a tésztát addig, hogy az alsó fele felhajtása után éppen háromba hajtsam. Majd szintén háromba hajtottam a bal ill. a jobb oldalát felhajtva. Bő fél órát pihentettem a tésztát, majd újból kinyújtottam, rákentem a második adag hájat, újból hajtogattam, ismét a pihenés következett. Ezt még egyszer megismételtem a harmadik adag hájjal. Az utolsó pihentetés után ismét kinyújtottam, és Hajnalka tanácsának megfelelően felmelegített késsel kb. 10x10-es négyzetekre vágtam. (Aztán arra gondoltam, lehet, hogy így túl nagyok lesznek, és néhány négyzetet  megfeleztem, így lettek kisebb darabok is.) A tésztanégyzetek közepre (saját főzésű natúr) szilvalekvárt tettem, és félbehajtottam őket. Sütőpapírral kibélelt tepsibe tettem, tojással megkentem a tetejüket. Forró sütőben megsütöttem, majd porcukorral megszórtam. Melegen elfogyott.

A diós töltelék: A megmaradt tojásfehérjét habnak vertem, hozzáadtam annyi evőkanál cukrot, mint a tojásfehérje, majd ugyanannyi diót. Ezt a masszát tettem töltelékként a tésztába.

Nagyon nehéz téli étel, bőséges kalóriával. Nem éppen ideális a súlycsökkenésre vágyóknak. De ha gondosan beillesztjük az étrendünkbe, tésztanapon farsangban miért is tiltanánk el magunkat a mértékletes élvezetétől? :) Hiszen – mint már annyiszor mondtam – nem vagyunk büntetésben.

A nyár üzenete: pirított gomba aszaltakkal

Nyáron, amikor a paradicsomot és a vargányát aszaltam – szárítottam, nem terveztem meg előre, hogy mit fogok belőle készíteni. Most ötletelek rajta, hogyan használjam fel a kincseimet. A legnagyobb értékük, hogy a nyarat varázsolják a kedvembe. Felidézik a ragyogó napsütést és azt a végtelen gazdagságot, ami körülvesz bennünket. Nem azért kell azon gondolkodnunk, hogy mit is együnk, mert híján vagyunk az ennivalónak, hanem azért, mert mindennek bővében vagyunk. Örömmel és hálával tölt el ez a gondolt. 

Ebben az ételben a vargánya is, a paradicsom is az ízesítő szerepét tölti be, nem jelentően járul hozzá az étel tömegéhez. De mégis finom, egyedi ízt kölcsönöz a csiperkének. 

A gomba mellett látható paprikalekvárt úgy kaptam. Nyáron majd én is készítek, és akkor le is írom majd. E nélkül is jó volt a gomba, de a paprikalekvár is a nyáridézők közé tartozik. A télvége pedig annak az ideje, hogy kiürítsük a spájz polcait. :) 

Ezt az ételt hústalan érteredbe pl. krumplipüréhez, rizshez ajánlom, de húsok mellé is jó lehet. 

Hozzávalók: 50 dkg csiperke, 2,5 dkg szárított vargánya, 5 dkg szárított paradicsom, 3 gerezd fokhagyma, 5 dkg vaj, só, bors, 1 csipet szárított bazsalikom, fél csokor friss petrezselyemzöldje.

Elkészítése: A vargányát szűrőben átmossuk, s kb. 1 dl vízben állni hagyjuk, hozzáadjuk a szárított paradicsomot is. A csiperkét leöblítjük, szárazra töröljük, felszeleteljük. A petrezselyemzöldjét apróra vágjuk. A vajat felolvasztjuk, egy nagy felületű serpenyőben, belezúzzuk a fokhagymát, hozzáadjuk a petrezselyem felét. Mikor már elég forró az edény, a csiperkét megpirítjuk benne. (Ha nem elég forró az edény, vagy nem elég nagy, akkor a gomba nem pirulni, hanem párolódni fog, mert levet enged.) Ha a csiperke már egy kicsit megpirult, hozzáadjuk a vargányát és a paradicsomot az áztatóvízzel együtt, majd sóval, borssal, bazsalikommal fűszerezzük. Fedő alatt kb. 10 percig pároljuk. Tálaláskor megszórjuk a maradék petrezselyemmel. 

Az eMpszi étrendje szerint semleges étel, tehát bármi más ételhez társítható.

Még karácsonyról, de nemcsak karácsonyra: Mákos guba

 Ma lesz a 100.000. kattintás.  ;) Ma volt! 17, 59-kor :)

 Még egy decemberi elmaradásomat pótolom most ezzel a bejegyzéssel. Akkor készítettem ezt az ételt, csak eddig nem került rá a sor, hogy itt közzétegyem.  

Minden évben december 24-én ebédre vajas krumplilevest és mákos gubát készítek. Tavalyelőtt karácsonyig boltban vettem ehhez a kiflit, de az elmúlt két alkalommal már magam sütöttem úgy, ahogy itt leírom: http://pszichowellness-konyha.blogspot.com/2010/12/gubakifli.html

A kiflit elkészítem már pár nappal előbb. Igaz, könnyen úgy járhatunk, mint ahogy velem meg is történt, hogy az első adag „csak úgy” elfogy. Ezzel a lehetőséggel számolva vagy süssünk dupla adagot, vagy rejtsük jó helyre a kiflit. :) Az itt megadott mennyiségből azaz 8 gubakifliből készítem az ebédünkre szánt mákos gubát, ez 8 főnek elegendő – karácsony böjtjén (!)  :)  .

Hozzávalók: 1 tepsi = 8 db gubakifli (kb. 16 bolti kiflinek felel meg), kb. 1 – 1, 5 liter tej (a kifli szikkadtsági fokától is függ a tej mennyisége, az a lényeg, hogy minden kiflikarikát jól járjon át a tej, de azért ne ázzon pépesre. ) 1 rúd vanília, 10 dkg vaj, 30 dkg darált mák, 24 dkg (6 evőkanál) méz, 1 citrom reszelt héja, 1 késhegynyi őrölt szegfűszeg. kb. 10 dkg (vaníliás) porcukor *

Elkészítés: A darált mákba belekeverjük a reszelt citromhéjat (reszelés előtt a citromot alaposan lesikáljuk, hogy ne legyen rajta vegyszermaradék), és a szegfűszeget. 1 liter tejet a vaníliával felforralunk. A vanília belsejét belekaparjuk a tejbe. A kiflit kb. 1 cm-es karikákra vágjuk. Egy tűzálló tálat alaposan kikenünk vajjal. A kiflit alaposan összekeverjük a mákkal, beletesszük a tűzálló tálba, rácsorgatjuk a mézet, majd a vaníliás tejjel átitatjuk. Ha kevés a tej, pótoljuk. Rázzuk össze az egészet, hogy egyenletesen jusson a kiflire tej, mák, méz egyaránt. A maradék vajat a tetejére daraboljuk, és előmelegített forró sütőben addig sütjük, míg a teteje pirulni kezd. Forrón tálaljuk. Tálaláskor (egészében és adagonként is) bőven megszórjuk (vaníliás) porcukorral. 

*Már a nagymamám idejében az volt a szokás, hogy egy jól záródó üveg vagy porcelánedényben tartotta a porcukrot, melyben mindig volt egy rúd vanília is. Ezt a vaníliaillattal átitatott cukrot szitálta a süteményekre. Ezt a szokást én is továbbviszem, az így „készített” vaníliás porcukorral szórom meg a mákos gubát is.

Az eMpszi étrendje szerint a mákos gubát, mint az édességeket általában,  tésztanapra ajánlom. 

A cékla nyersen is jó: Téli saláta nyers céklából és feketeretekből tojással

Már több helyen olvastam a „tökéletes” tükörtojásról. Valami olyasmi maradt meg bennem a témával kapcsolatban, hogy a „tökéletes” tükörtojás sütőben készül. Nem keresgéltem most utána, hanem így első nekifutásra úgy gondoltam, a minigrill-sütővel teszek egy próbát, mert két tojásért nem akartam a nagy sütőt bemelegíteni. De még ki fogom próbálni a szendvicssütőt is, a nagy sütőben pedig a muffunisütőt. Egész jó lett így a tojás. A grilltálcát kivajaztam, átmelegítettem egy kicsit, beleütöttem a két tojás, és kb. 4 perc alatt megsütöttem. Az persze csak utólag jutott eszembe, hogy ennél a műveletnél fontos lenne, hogy teljesen vízszintes legyen a sütőedény. No, itt ennek volt némi híja, így a megsült tojás formája némi kívánnivalót hagy maga után.

De a tojás mellett legalább annyira megkívántam a céklás salátát. A tojás, rajta a kis reszelt sajt és lenmag csak a teljesség kedvéért került a tányérra. A salátához a saját készítésű zölddiós olajat használtam, melyről a zellerpüré kapcsán írtam. De nyilván más finom olajjal is nagyon jó lesz ez a saláta.

Nyerscéklás téli saláta 

Hozzávalók: Fejenként: 2 cékla, 1 fekete retek, 1 fej lilahagyma, 1 evőkanál zölddiós olaj, 1 evőkanál almaecet, 1 kiskanál ecetes torma, só.

Elkészítése: A céklát és a retket meghámozzuk, először vékony szeletekre majd a szeleteket vékony csíkokra vágjuk. A hagymát a lehető legvékonyabban felszeleteljük. Az összekevert zöldségeket sóval, olajjal, ecettel, ecetes tormával ízesítjük.

Főtt vagy sült tojással, olajos magvakkal, reszelt sajttal gazdagíthatjuk a salátát, így önálló fogásként megállja a helyét. 

Az eMpszi étrendjében ez a saláta is önmagában semleges étel. Tojással, sajttal húsnapra ajánlom.