Szűzpecsenye tarlórépával és mángolddal

A múltkor a (pécsi) vásárcsarnokban láttam meg. Hogy honnan ugrott be, hogy ez az óriáskarfiolra emlékeztető lilás micsoda a tarlórépa, fogalmam sincs, de valahonnan beugrott. (Hány ilyen dolog lehet bennünk, amiről nem is tudjuk, hogy tudjuk?)

Az mindenesetre egészen biztos, még soha nem ettem azelőtt. Gondoltam, éppen itt az ideje. Azt mondta az árus, hogy itt termeli Kozármislenyben, s lesz egész télen. Volt még mángoldja is, mint mondta az idén az utolja, hát hoztam abból is.

Arra gondoltam, hogy a lehető legegyszerűbben készítem el, hogy ismerkedjek a természetével. Így lett belőle vajon párolt tarlórépa. Naaaaagyon jó lett. A mángolddal és a szűzpecsenyével kitűnő együttest alkotott.

Hozzávalók: Szűzpecsenye, tarlórépa, mángold, vaj, só, bors, fokhagyma, citrom.

Elkészítése: A szűzpecsenyét kb. 1 cm vastag szeletekre vágtam, sóztam, borsoztam, vajon kisütöttem pár percig sütve mindkét oldalát. A tarlórépát kb. fél cm vastagságúra felszeleteltem. A szeleteket, sóztam, borsoztam, s pár perc alatt aranybarnára sütöttem a forró vajban. Az olvasztott vajba fokhagymát húztam, s ebben fonnyasztottam meg a mángold Tálaláskor egy kis citromot csepegtettem a tarlórépára, és egy is citromhéjat is reszeltem rá.

Telitalálta volt ez az elkészítési mód! Enyhén kesernyés íze volt a répának, engem kicsit a keserűgombára emlékeztetett. De nálunk közkedvelt ez az íz. Mivel nagy kedvelője vagyok a csípősnek is, megkóstoltam egy kis csípős paprikakrémmel is. Nem bántam meg.

Az eMpszi besorolása szerint a tarlórépát és a mángoldot is semleges zöldségnek vesszük. Így kiválóan alkalmasak húsok mellé köretnek.

(Természetesen semleges mivoltuknál fogva magas keményítő tartalmú ételekkel is jó kombinációt alkotnak, de erről majd más alkalommal írok.)

A fenti összeállítás hibátlan húsnapi fogás.