Zabpehelycsók Maimonitól

Maimoninál olvastam ezt a zabpelyhes sütit. Nagyon megtetszett. Minden hozzávaló volt is itthon, megsütöttem. Egyetlen különbséggel. A kókuszt én sajnos annyira nem szeretem….khm, szóval ki nem állhatom. A kóla mellett ez a másik népszerű csemege, amit még udvariasságból sem vagyok képes lenyelni. Lehet, hogy nem szép tőlem, de még mások kedvéért sem sütök kókuszos dolgot. Így a kókuszreszelék helyett három egyéb megoldást találtam ki díszítésül. Barna ill. színes tortadara és reszelt narancshéj jutott eszembe. (A narancsot megsúroltam mosogatószerrel. Remélem, sikerült minden nemkívánatos dolgot eltávolítanom róla.) Sajnos a fehércsokis bevonat nem lett valami szép. Még nem sikerült kifigyelnem a fehércsoki titkát. De azért finom lett, és a narancshéjas kapta a legtöbb pontszámot.

Hozzávalók: 
75 g vaj, 125 g zabpehely, 75 g cukor, 1 tojás keserűmandula aroma, 50 g búzaliszt, 3 g sütőpor.
A bevonathoz: kb. 8 dkg fehércsoki, 2 ek olaj.
Elkészítése:
Egy serpenyőben felolvasztjuk a vajat, és kicsit megpirítjuk benne a zabpelyhet. Egy evőkanál cukrot is vele pirítunk addig, amíg elkezd karamellizálódni.
A tojást habosra keverjük a maradék cukorral, és hozzáadjuk a keserűmandula aromát is.
A tojáskrémbe keverjük a kihűlt zabpelyhet, majd a lisztet és a sütőport is.
A masszából sütőpapírral borított tepsire dió nagyságú halmokat rakunk, és 190 fokon kb. 15 perc alatt megsütjük.
A fehércsokit összeolvasztjuk az olajjal, és megmártjuk benne a zabpehelycsókokat. Rácsra tesszük dermedni.
Díszítésül megszórhatjuk ezzel-azzal, akár még kókuszreszelékkel is. :)
Köszönöm, Maimoni! :)

És még ezt-azt becsokiztam

A nagy birsalmacsokizási lendületemben gyorsan kiötöltem még néhány csokis nyalánkságot. Bár igen ellenzem a nassolgatást, de ha hazavárom a gyerekeimet, és vendégek jönnek, azért mindig van kínálgatni való bőven. Azt hiszem, ennek így van helye az életünkben.

Szóval a birsalmadarabkák előbb elfogytak, mint az olvasztott csoki, ezért gyorsan körülnéztem, hogy hogyan is hasznosíthatnám a maradékot. Nyáron aszaltam jópár gyümölcsöt, meggyet, alma- és körteszeleteket, kajszit, szilvát. Volt még a konyhában pucolt dió és mogyoró. No, ezekből mind becsokiztam néhány szemet. A csokis aszalt meggy szerintem egészen kiváló, bár az almaszeletkék is ízletesek lettek, meg a többi aszalt gyümölcs is, meg a mogyoró, sőt a dió is. :) :) :)  Szóval, megérte bajlódni velük. Bár nem volt akkora bajlódás, mert csak belekevertem mindent az előző bejegyzésben leírt módon megolvasztott csokoládéba, aztán egyenként kiszedegettem a darabkákat a sütőpapírra. És a pocsékolás elkerülésnek jegyében még a csokis tálacskát is almaszeletekkel törölgettem ki.

Csokoládés birsalmasajt

Nem terveztem, hogy ilyesmit készítek, csak úgy adódott. És ez az egész tipikusan adventi művelet. Azért írom le mégis így karácsony után, hogy ne felejtsem el, és jövőre is készítsek karácsonyra, már a tapasztalatok birtokában sokkal szebbre. A külalakja még sok kívánni valót hagy maga után, de hát első kísérlet…  Viszont sok embernek ízlett, tetszett az ötlet, ezért megosztom itt is.

Az egész ott kezdődött, hogy kaptam egy nagy szatyor birsalmát. Így életemben először birsalmasajt főzésére adtam a fejem. Amikor az erdei lekvárról írtam, akkor erre utaltam már, mert a lekvárok előtt van egy példány ebből a művemből. :) 

 

Birsalmasajt

Két útját is kipróbáltam a birsalmasajt készítésnek. (De a pontosság kedvéért el kell mondanom, hogy a gyümölcs zöme nem is birsalma, hanem birsköre volt. De nem tudom, hogy az gyümölcs alakján kívül egyéb különbség van-e köztük. Ha van is, jelentős nem lehet, mert nekem nem tűnt föl, így az egyszerűség kedvéért nevezzük az egészet birsalmának.)

Birs főzve

Alaposan megmostam, majd négybe vágtam a gyümölcsöt, kivágtam a magházát és a kukacos részeket. Vizet öntöttem alá, és födő alatt puhára főztem. Botmixerrel pépesítettem, majd addig főztem kevergetve, hogy a fakanállal húzott csík nyomán látható vált az edény alja. Ekkor 1 kg-nyi gyümölcspéphez hozzáadtam 80 dkg kristálycukrot, majd ezzel is jól átforraltam. Leöblített kistányérokra és tálcára simítottam a masszát kb. 1-1,5 cm vastagságban. A massza egy részébe apróra vágott dióbelet kevertem.

Birs sütve

Miután alaposan megmostam a gyümölcsöt, betettem a sütőbe, magas hőfokon addig sütöttem, amíg megpuhult. Sütés után vágtam négybe, hogy a magházát kivegyem. Utána pépesítettem a botmixerrel, és ugyanolyan arányban adtam hozzá cukrot (1 kg-hoz 80 dkg-t), és ugyanúgy átforraltam, tálaltam.

Szárítás

A kitálalt massza egy-két nap után megkeményedett annyira, hogy a tányérokon meg lehetett fordítani. Figyelni kell arra, hogy szellős helyen „könnyeztessük” (ahogy egy itteni asszony megnevezte ezt a munkafázist) a gyümölcszselét 1-2 naponta megfordítva, nehogy bepenészedjen.

Csokoládés bevonat

Mikor már gyümölcszselé-állagúra száradt a birsalmasajtunk, kb. szaloncukor méretű darabokra vágjuk. 10 dkg étcsokoládét egy mélyebb kis edénybe törünk, és gőz fölött v. mikrohullámú sütőben felolvasztjuk, alaposan elkeverjük, majd belekeverünk 2 evőkanál étolajat. (Ha mikróban olvasztjuk, adjunk hozzá 3 evőkanál vizet, majd hevítés után keverjük simára, aztán adjuk hozzá az olajat.)

A csokimasszába keverjük bele a kisdarab birsalmasajtokat, majd két hegyes villa vagy kis nyárs segítségével a csokimasszából sütőpapírra szedjük ki őket, és hagyjuk megszilárdulni rajta a csokit. A sütőpapírról nagyon szépen felválik a csoki megszilárdulás után, így a kis édességünk minden oldala egyenletesen csokoládés lesz. Fehércsokis bevonattal is készíthetjük. Díszíthetjük is pl. színes tortadarával. Becsomagolhatjuk szaloncukor formán is, házi szaloncukorként.

Csak jusson eszembe jövő adventkor és időm is legyen elkészíteni. A saját készítésű szaloncukorkákat elajándékoztam. Nekem örömet okozott ez az egész, remélem, azoknak is, akik kapták.

Pórés szűzpecsenye

Úgy alakult, hogy volt egy szűzpecsenye a hűtőben, meg néhány póréhagyma a spájzban. Némi ünnepi maradék mellé jó ötletnek bizonyult ez az összeállítás. Gyors, egyszerű, de igen ízletes étel lett ebből a két összetevőből. 

Hozzávalók: 4 kisebb  póréhagyma, 1 szűzpecsenye, 8 dkg vaj, só, bors, 4 gerezd fokhagyma.

Elkészítése: A pórét karikákra, a húst ujjnyi szeletekre vágjuk, sózzuk, borsozzuk.  A vajat felolvasztjuk. Belezúzzuk a fokhagymát, a hústallérok mindkét oldalát pár perc alatt megpirítjuk. Félretesszük, és ugyanebben az edényben és zsiradékban megpároljuk a pórét, majd a húst is hozzáadjuk, és még egyszer átforrósítjuk. 

Az eMpszi étrendje szerint húsnapra ajánlott. Az ételtársításra nem figyelő családtagok pirított krumplit ettek hozzá.