A nyár üzenete: pirított gomba aszaltakkal

Nyáron, amikor a paradicsomot és a vargányát aszaltam – szárítottam, nem terveztem meg előre, hogy mit fogok belőle készíteni. Most ötletelek rajta, hogyan használjam fel a kincseimet. A legnagyobb értékük, hogy a nyarat varázsolják a kedvembe. Felidézik a ragyogó napsütést és azt a végtelen gazdagságot, ami körülvesz bennünket. Nem azért kell azon gondolkodnunk, hogy mit is együnk, mert híján vagyunk az ennivalónak, hanem azért, mert mindennek bővében vagyunk. Örömmel és hálával tölt el ez a gondolt. 

Ebben az ételben a vargánya is, a paradicsom is az ízesítő szerepét tölti be, nem jelentően járul hozzá az étel tömegéhez. De mégis finom, egyedi ízt kölcsönöz a csiperkének. 

A gomba mellett látható paprikalekvárt úgy kaptam. Nyáron majd én is készítek, és akkor le is írom majd. E nélkül is jó volt a gomba, de a paprikalekvár is a nyáridézők közé tartozik. A télvége pedig annak az ideje, hogy kiürítsük a spájz polcait. :) 

Ezt az ételt hústalan érteredbe pl. krumplipüréhez, rizshez ajánlom, de húsok mellé is jó lehet. 

Hozzávalók: 50 dkg csiperke, 2,5 dkg szárított vargánya, 5 dkg szárított paradicsom, 3 gerezd fokhagyma, 5 dkg vaj, só, bors, 1 csipet szárított bazsalikom, fél csokor friss petrezselyemzöldje.

Elkészítése: A vargányát szűrőben átmossuk, s kb. 1 dl vízben állni hagyjuk, hozzáadjuk a szárított paradicsomot is. A csiperkét leöblítjük, szárazra töröljük, felszeleteljük. A petrezselyemzöldjét apróra vágjuk. A vajat felolvasztjuk, egy nagy felületű serpenyőben, belezúzzuk a fokhagymát, hozzáadjuk a petrezselyem felét. Mikor már elég forró az edény, a csiperkét megpirítjuk benne. (Ha nem elég forró az edény, vagy nem elég nagy, akkor a gomba nem pirulni, hanem párolódni fog, mert levet enged.) Ha a csiperke már egy kicsit megpirult, hozzáadjuk a vargányát és a paradicsomot az áztatóvízzel együtt, majd sóval, borssal, bazsalikommal fűszerezzük. Fedő alatt kb. 10 percig pároljuk. Tálaláskor megszórjuk a maradék petrezselyemmel. 

Az eMpszi étrendje szerint semleges étel, tehát bármi más ételhez társítható.

Még karácsonyról, de nemcsak karácsonyra: Mákos guba

 Ma lesz a 100.000. kattintás.  ;) Ma volt! 17, 59-kor :)

 Még egy decemberi elmaradásomat pótolom most ezzel a bejegyzéssel. Akkor készítettem ezt az ételt, csak eddig nem került rá a sor, hogy itt közzétegyem.  

Minden évben december 24-én ebédre vajas krumplilevest és mákos gubát készítek. Tavalyelőtt karácsonyig boltban vettem ehhez a kiflit, de az elmúlt két alkalommal már magam sütöttem úgy, ahogy itt leírom: http://pszichowellness-konyha.blogspot.com/2010/12/gubakifli.html

A kiflit elkészítem már pár nappal előbb. Igaz, könnyen úgy járhatunk, mint ahogy velem meg is történt, hogy az első adag „csak úgy” elfogy. Ezzel a lehetőséggel számolva vagy süssünk dupla adagot, vagy rejtsük jó helyre a kiflit. :) Az itt megadott mennyiségből azaz 8 gubakifliből készítem az ebédünkre szánt mákos gubát, ez 8 főnek elegendő – karácsony böjtjén (!)  :)  .

Hozzávalók: 1 tepsi = 8 db gubakifli (kb. 16 bolti kiflinek felel meg), kb. 1 – 1, 5 liter tej (a kifli szikkadtsági fokától is függ a tej mennyisége, az a lényeg, hogy minden kiflikarikát jól járjon át a tej, de azért ne ázzon pépesre. ) 1 rúd vanília, 10 dkg vaj, 30 dkg darált mák, 24 dkg (6 evőkanál) méz, 1 citrom reszelt héja, 1 késhegynyi őrölt szegfűszeg. kb. 10 dkg (vaníliás) porcukor *

Elkészítés: A darált mákba belekeverjük a reszelt citromhéjat (reszelés előtt a citromot alaposan lesikáljuk, hogy ne legyen rajta vegyszermaradék), és a szegfűszeget. 1 liter tejet a vaníliával felforralunk. A vanília belsejét belekaparjuk a tejbe. A kiflit kb. 1 cm-es karikákra vágjuk. Egy tűzálló tálat alaposan kikenünk vajjal. A kiflit alaposan összekeverjük a mákkal, beletesszük a tűzálló tálba, rácsorgatjuk a mézet, majd a vaníliás tejjel átitatjuk. Ha kevés a tej, pótoljuk. Rázzuk össze az egészet, hogy egyenletesen jusson a kiflire tej, mák, méz egyaránt. A maradék vajat a tetejére daraboljuk, és előmelegített forró sütőben addig sütjük, míg a teteje pirulni kezd. Forrón tálaljuk. Tálaláskor (egészében és adagonként is) bőven megszórjuk (vaníliás) porcukorral. 

*Már a nagymamám idejében az volt a szokás, hogy egy jól záródó üveg vagy porcelánedényben tartotta a porcukrot, melyben mindig volt egy rúd vanília is. Ezt a vaníliaillattal átitatott cukrot szitálta a süteményekre. Ezt a szokást én is továbbviszem, az így „készített” vaníliás porcukorral szórom meg a mákos gubát is.

Az eMpszi étrendje szerint a mákos gubát, mint az édességeket általában,  tésztanapra ajánlom. 

A cékla nyersen is jó: Téli saláta nyers céklából és feketeretekből tojással

Már több helyen olvastam a „tökéletes” tükörtojásról. Valami olyasmi maradt meg bennem a témával kapcsolatban, hogy a „tökéletes” tükörtojás sütőben készül. Nem keresgéltem most utána, hanem így első nekifutásra úgy gondoltam, a minigrill-sütővel teszek egy próbát, mert két tojásért nem akartam a nagy sütőt bemelegíteni. De még ki fogom próbálni a szendvicssütőt is, a nagy sütőben pedig a muffunisütőt. Egész jó lett így a tojás. A grilltálcát kivajaztam, átmelegítettem egy kicsit, beleütöttem a két tojás, és kb. 4 perc alatt megsütöttem. Az persze csak utólag jutott eszembe, hogy ennél a műveletnél fontos lenne, hogy teljesen vízszintes legyen a sütőedény. No, itt ennek volt némi híja, így a megsült tojás formája némi kívánnivalót hagy maga után.

De a tojás mellett legalább annyira megkívántam a céklás salátát. A tojás, rajta a kis reszelt sajt és lenmag csak a teljesség kedvéért került a tányérra. A salátához a saját készítésű zölddiós olajat használtam, melyről a zellerpüré kapcsán írtam. De nyilván más finom olajjal is nagyon jó lesz ez a saláta.

Nyerscéklás téli saláta 

Hozzávalók: Fejenként: 2 cékla, 1 fekete retek, 1 fej lilahagyma, 1 evőkanál zölddiós olaj, 1 evőkanál almaecet, 1 kiskanál ecetes torma, só.

Elkészítése: A céklát és a retket meghámozzuk, először vékony szeletekre majd a szeleteket vékony csíkokra vágjuk. A hagymát a lehető legvékonyabban felszeleteljük. Az összekevert zöldségeket sóval, olajjal, ecettel, ecetes tormával ízesítjük.

Főtt vagy sült tojással, olajos magvakkal, reszelt sajttal gazdagíthatjuk a salátát, így önálló fogásként megállja a helyét. 

Az eMpszi étrendjében ez a saláta is önmagában semleges étel. Tojással, sajttal húsnapra ajánlom.

Tojásfehérje-hasznosító sütemény: a fehérkenyér

A nevével ellentétben ez nem kenyér, hanem egy piskóta jellegű sütemény. Csak a Mama így hívta, így számomra ez a neve. Akkor sütötte, ha tojásfehérje maradt valamiből. A farsangi fánk  tipikusan ilyen dolog, amibe csak a tojás sárgája kell, így a fehérje megmarad. Ma van az idei farsang utolsó napja, húshagyókedd, így az időszak jellegzetes sütijeként álljon itt ez ma. Valójában nincs pontos receptje. A lényege, hogy ahány tojásfehérjénk van, azt egy csipet sóval verjük kemény habbá, tegyünk hozzá annyi kanál cukrot, ahány tojásfehérjét habbá vertünk, majd lisztből szintén ennyi kanállal adjunk hozzá. Ezt különböző dolgokkal gazdagíthatjuk: keverhetünk bele pl. mazsolát, egyéb apróra vágott aszalt vagy kandírozott gyümölcsöt, kis csokidarabkákat - az otthoni készleteknek és az ízlésünknek megfelelően. 

Egy kisebb tepsit kenjük ki vajjal, szórjuk meg liszttel, simítsuk bele a habot, majd előmelegített 180 fokos sütőben süssük készre. Tűpróbával ellenőrizhetjük, hogy mikor sült át a süteményünk teljesen.

A képen szereplő sütihez  ezeket használtam fel:

Hozzávalók: 5 tojás fehérje, 1 csipet só, 5 evőkanál cukor, 5 evőkanál liszt+ a tepsi meghintéséhez, 1 kicsi vaj a tepsi kikenéséhez, 10 dkg mazsola, 5 dkg fekete csokoládé apróra vágva.

Mint minden süteményt az eMpszi étrendje szerint, ezt is tésztanapra ajánlom.

Koldus és királyfi – rongyosleves vargányával

A rongyos leves talán az ételek koldusa, a koldusok étele, menzakaja, felturbózott kutyakaja… Aki valaha rágörcsölt arra, hogy kevés a kosztpénz, sikítva menekül előle. A vargánya meg király. Királyok eledele, mármint ha azt nézem, hogy több ezer forint kilója – itt a 21. században. Úgy egyébként meg az erdő kincse, és aki ismeri és szedni tudja, élvezheti fenséges ízét a szegényebb időkben is, nem kért kutyabőrt, de még vagyonnyilatkozatot sem soha. No, ezen nyáron volt egyszer vargányadömping. Hegyekben állt ez a gomba a pécsi csarnokban, s csiperkeárban mérték. Akkor vettem a bátorságot és néhány kilót belőle, és szárítottam sk., hogy legyen vargányátlanabb időkre is. Arról, hogy hogyan érdemes vargányát szárítani mégis inkább Alízt érdemes elolvasni. http://fakanalforgato.blogspot.com/2011/08/szaritott-varganya.html

A lényeg, hogy van saját szárítású vargányám, és szépen kísérletezgetek vele. Egyik nap úgy adódott, hogy „semmi nem volt itthon”, és váratlanuk, de úgy fél órán belül kellett volna valamit az asztalra tennem. Ez a helyzet szülte a vargányás rongyoslevest – az almáspalacsinta elé. Elég érdekes, karakteres leves lett. Egyszer érdemes megkóstolni.

Hozzávalók: 2 dkg szárított vargánya, 5 dkg vaj, 4 gerezd fokhagyma, 2 kiskanál  liszt, 1 evőkanál őrölt pirospaprika, 1 késhegynyi  őrölt kömény,  1 kiskanál só, 2 tojás.

Elkészítése: A szárított gombát szűrőben lemossuk, és beáztatjuk egy kevés vízbe. A vajon egy kicsit átforrósítjuk a zúzott fokhagymát, hozzáadjuk a lisztet és világossárgára pirítjuk. Felengedjük kb. 1 liter vízzel, hozzáadjuk gombát, az őrölt paprikát, sózzuk, őrölt köménnyel ízesítjük. A tojásokat villával felverjük egy kicsit, majd miután a leves kb. 10 perce már forr lassú tűzre vesszük, és állandó keverés mellett belecsorgatjuk a tojást. Egyet még forralunk rajta, azonnal tálaljuk.

Az eMpszi étrendje szerint nem éppen ideális étel. A rántás miatt tésztanapi, a tojás miatt húsnapi ételek közé tartozna. Az ilyen öszvér ételeket én tésztanapra javaslom, hiszen a tésztanap az „engedmények napja”.

Téli rakottas

Ez megint tipikusan olyan „Mindent bele!” étel. Van benne (majdnem :) ) minden, ami így télidőben a spájzban fellelhető. Szerintem számtalan hasonló variáció elképzelhető, nálam éppen ez adódott.

Hozzávalók: 50 dkg darált hús, 50 dkg brokkoli, 25 dkg kelbimbó, 10 dkg (kb. 10 cm) póréhagyma, 6 gerezd fokhagyma, 5 dkg füstölt szalonna, 20 dkg trappista sajt, 10 dkg mozzarella, 4 dl tejföl, 2 tojás, só, bors, őrölt szerecsendió.

Elkészítése: A szalonnát kis kockákra vágjuk, kiolvasztjuk a zsírját, a kis sültszalonna-kockákat félretesszük, a zsírban megpároljuk a negyedekbe vágott kelbimbót és a felszeletelt, kis rózsáira szedett brokkolit (a vastagabb szárát előbb meghámozzuk). Sóval, borssal, 2 gerezd fokhagymával ízesítjük, s miután már egy kicsit megpárolódott, egy tűzálló edénybe tesszük. Az edényben – melyben az imént a zöldségeket pároltuk – maradt még annyi zsiradék, hogy át tudjuk benne forgatni a darált húst, hogy egy kicsit elősüljön. Hozzákeverjük a vékony szeletekre vágott póréhagymát is. Ezt is sózzuk, borsozzuk és a fokhagyma második harmadát belezúzzuk, végül a tűzálló edénybe a zöldségekre rétegezzük. A trappista sajtot lereszeljük, összekeverjük a tejföllel és a tojással, a harmadik harmad fokhagymával, őrölt szerecsendióval ízesítjük, s a húsra öntjük. Az egészet beborítjuk a vékonyra szeletelt mozzarellával, és rászórjuk a sültszalonna-kockákat is. Kb. fél óra alatt 200 fokos sütőben készre sütjük.

Az eMpszi étrendje szerint húsnapi étel.

"Ügyes" birsalmás még decemberből

Anya szereti az Ügyes c. újságot. Ebben (2011. dec. 28.) találta ezt a receptet, megkívánta, elkészítettük. Jól tettük. Igaz, hogy birsalmasajt már nincs, de leírom, hogy nem menjen feledésbe, mert jövőre érdemes lesz újra elkészíteni.

Hozzávalók: 15 dkg birsalmasajt, 5 tojás, 10 dkg vaj, 25 dkg cukor, fél csomag vaníliáscukor, 15 dkg liszt, fél csomag sütőpor.

Elkészítése:

A vajat a cukorral és a vaníliás cukorral habosra keverjük. Egyenként hozzáadjuk az 5 tojás sárgáját, apróra vágott birsalmasajtot, és a lisztet, melyet előzőleg összekevertünk a sütőporral. Végül hozzáadjuk az öt tojás felvert habját. A masszát kivajazott őzgerincformába öntjük, és forró sütőben kisütjük. (Tűpróbával ellenőrizzük, hogy mikor sült meg a süteményünk.) 

20111230

Tarja fokhagymás mártásban paszternákpürével

Ezt az ételt is a Príma Konyhában olvastam. Nem is sokat változtattam rajta. Egy kicsit fokhagymásabbra és paradicsomosabbra csináltam, és kihagytam belőle a tejszínt, ezért a leves mennyiségét megnöveltem egy kicsit. Nyilván úgy is nagyon finom  lett volna, de tejszín nem volt itthon, ennek ellenére nem akartam lemondani róla, mivel a hozzávalók egyébkén  együtt voltak hozzá. Éppen tarját vettünk vasárnapra, és a vasárnapi húsleves mennyiségét már úgy terveztem, hogy fél liter a húshoz is jusson belőle. Nagyon ízlett mindenkinek, így bátran ajánlom ezt a változatot is. A legjelentősebb változtatás, hogy a lap a húst zsemlegombóccal ajánlja, de az ételtársítás szerint bőven elég a húshoz annyi liszt, amennyi a mártásban van. Így esett a választásom inkább erre a köretre.

Tarja fokhagymás mártásban

Hozzávalók: 60 dkg csont nélküli tarja, 3 evőkanál liszt, 4 evőkanál olaj, 5 dl húsleves, 1 evőkanál sűrített paradicsom, 6 gerezd fokhagyma, só, őrölt bors.

Elkészítése: A tarját kb. 1 cm vastag szeltekre vágjuk, egy kicsit kiklopfoljuk, az inas részeket bevagdossuk. A húst sóval, őrölt borssal és 3 gerezd zúzott fokhagymával bedörzsöljük, és akár állni is hagyhatjuk. Majd a szeleteket lisztbe mártjuk és a forró olajban minkét felüket kb. 2-2 percig elősütjük. Kivesszük a húst az olajból, lecsepegtetjük, az edényt levesszük a tűzről, belekeverjük a maradék fokhagymát zúzva, a maradék lisztet és a paradicsompürét. Állandó kevergetés mellett - hogy ne legyen csomós a készülő mártás - felengedjük a húslevessel. Összeforraljuk, majd visszatesszük bele a hússzeleteket, és fedő alatt lassú tűzön kb. 30 perc alatt puhára pároljuk.

Paszternákpüré

Nagyon finom téli köret. Bár kicsit megosztó, mert van, aki nem szereti jellegzetes ízét. Mivel semleges zöldség, az ételtársításra figyelő étrendben jó alternatívája a krumplipürének.

Nem jegyeztem fel a pontos mennyiségeket (csak úgy „gondolom szerint készítettem”), de talán így is érdemes leírni.

Hozzávalók: Paszternák, vaj, tej, só, fehérbors.

Elkészítése: a paszternákot meghámozzuk, apróra vágjuk, a vajon párolni kezdjük. Megsózzuk, borsozzuk. Annyi tejet öntünk rá, hogy  ellepje. Amikor a tejben puhára főtt a zöldség (szükség esetén pótoljuk a tejet), levesszük a tűzről, hagyjuk egy kicsit hűlni, majd botmixerrel pépesítjük.

Az eMpszi étrendje szerint húsnapra ajánlom. 

Brokkolis- kelbimbós kosárkák

A legfrissebb Príma Konyha címlapján szerepel az ihletet adó brokkolis-kelbimbós lepény. Nagyon felkeltette az érdeklődésemet, és mivel minden hozzávaló volt itthon (no, jó, tejszín kivételével), ezért úgy gondoltam, elkészítem. Be kell vallanom, hogy pitesütőm (még) nincs, ezért a tortasütőben akartam megsütni, de azt olyan „sűrűn” használom, hogy nem találtam meg egyből. Viszont a muffinsütő kínálkozott a feladatra. Így gyorsan újraterveztem a dolgot. Ha valaki nem ismerne rá az újságban közölt receptre, ne csodálkozzon. Egyszer elolvastam ugyan, de már nem emlékszem rá pontosan. Úgyhogy ez az étel a Príma Konyha az ihlete nyomán, de nem a recept követésével készült. Viszont finom lett. Bátran ajánlom ezt a megoldást is.

Hozzávalók:

A tésztához: 24 dkg liszt, 12 dkg vaj + a sütőforma kikenéséhez. 1 egész tojás, 1 kiskanál só.

A töltelékhez: kb. 25 dkg brokkolivirág (fél kg brokkoliról vagdostam le, a szárát sem dobtam ki, de hogy azzal mit kezdtem, majd azt később leírom), 25 dkg kelbimbó, 5 dkg vaj, 2 dl tejföl, 3 tojás, 6 gerezd fokhagyma, só, bors, őrölt szerecsendió.

Elkészítése: A hideg vajat elmorzsoljuk a liszttel és a sóval, hogy homokszerű anyagot kapjunk. (Érdemes a vajat kis kockákra vágni, úgy szórni a lisztbe, akkor könnyebben el tudjuk vegyíteni a két anyagot. Fontos, hogy a vaj ne olvadjon fel a kezünk melegétől, mert akkor kenődős lesz a tészta.) Beletesszük tojást, és masszív tésztává gyúrjuk. 12 részre osztjuk és golyókat formálunk belőle. A golyókat kb. 10 cm átmérőjű korongokká nyújtjuk. Kivajazzuk a sütőforma 12 „csészéjét”, és kibéleljük őket a tésztakorongokkal. Kézzel, villával, alaposan a sütő oldalához igazítjuk a tésztát, és villával jócskán megszurkáljuk. 180 fokos sütőben 15 percig elősütjük a tésztát.

Az 5 dkg vajat felolvasztjuk egy serpenyőben, belezúzzuk a fokhagymát, a brokkolirózsákat és a negyedbe vágott kelbimbókat beleforgatjuk, és addig pároljuk, amíg pirulni kezdenek a zöldségdarabkák. Ekkor levesszük a tűzről, hozzákeverjük a tejfölt, és ha már egy kicsit hűlt, akkor a tojást is. Sóval, brossal, őrölt szerecsendióval ízesítjük. 12 brokkolidarab (a szebbek) kivételével a többi zöldségragut elosztjuk a sütő 12 részébe. Végül mindegyikre teszünk egy-egy brokkolidarabot is. 180 fokos sütőben 20 perc alatt készre sütjük.

Nagyon jól illik hozzá a hagymás savanyúkáposzta (hamarosan leírom).

Az eMpszi étrendje szerint tésztanapi étel.

Spenótos szűzpecsenye

A múltkori pórés szűzpecsenye után hozok egy másik hasonlót. Ez is nagyon gyorsan elkészíthető, nagyon finom étel.

Hozzávalók: kb. 50 dkg szűzpecsenye, 50 dkg spenót, 5 dkg vaj, 2 kiskanál liszt, 1 kiskanál worchester-mártás, só, bors, fokhagyma.
Elkészítése: A húst kb. 1 cm vastag korongokra szeleteljük, sózzuk, borsozzuk. A spenótot megmossuk, a szárakat lecsipkedjük. A vaj felét felolvasztjuk, belezúzzuk a fokhagyma felét, s mikor forró, a húskorongok mindkét felét 1-2 percig sütjük. Egyszerre csak néhány darab húst süssünk, hogy ne hűtsük le túlzottan a vajat. A megpirított hússzeletkéket félretesszük, a sütőedénybe tesszük, felforrósítjuk a maradék vajat és a fokhagymát, és beleforgatjuk a spenót. Addig kevergetjük, míg az összes levél megfonnyad. A húst is az edénybe tesszük és így átforrósítjuk még egyszer. Majd együtt tálalóedénybe szerük. Az edényben maradt levet a liszttel besűrítjük (a liszthez keverjük a szaftot apránként, hogy ne csomósodjon), összeforraljuk, worchester-mártással ízesítjük, majd az ízes mártást az elkészült ételre csorgatjuk.

Az ételtársításra figyelő, az eMpszi étrendje szerint étkezők hibátlan húsnapi étele. De akinél ez nem szempont, természetesen köretet is ehet hozzá. :)