Oldalak

2012. február 25., szombat

Még karácsonyról, de nemcsak karácsonyra: Mákos guba

 Ma lesz a 100.000. kattintás.  ;) Ma volt! 17, 59-kor :)
 Még egy decemberi elmaradásomat pótolom most ezzel a bejegyzéssel. Akkor készítettem ezt az ételt, csak eddig nem került rá a sor, hogy itt közzétegyem.  
Minden évben december 24-én ebédre vajas krumplilevest és mákos gubát készítek. Tavalyelőtt karácsonyig boltban vettem ehhez a kiflit, de az elmúlt két alkalommal már magam sütöttem úgy, ahogy itt leírom: http://pszichowellness-konyha.blogspot.com/2010/12/gubakifli.html
A kiflit elkészítem már pár nappal előbb. Igaz, könnyen úgy járhatunk, mint ahogy velem meg is történt, hogy az első adag „csak úgy” elfogy. Ezzel a lehetőséggel számolva vagy süssünk dupla adagot, vagy rejtsük jó helyre a kiflit. :) Az itt megadott mennyiségből azaz 8 gubakifliből készítem az ebédünkre szánt mákos gubát, ez 8 főnek elegendő – karácsony böjtjén (!)  :)  .

Hozzávalók: 1 tepsi = 8 db gubakifli (kb. 16 bolti kiflinek felel meg), kb. 1 – 1, 5 liter tej (a kifli szikkadtsági fokától is függ a tej mennyisége, az a lényeg, hogy minden kiflikarikát jól járjon át a tej, de azért ne ázzon pépesre. ) 1 rúd vanília, 10 dkg vaj, 30 dkg darált mák, 24 dkg (6 evőkanál) méz, 1 citrom reszelt héja, 1 késhegynyi őrölt szegfűszeg. kb. 10 dkg (vaníliás) porcukor *
Elkészítés: A darált mákba belekeverjük a reszelt citromhéjat (reszelés előtt a citromot alaposan lesikáljuk, hogy ne legyen rajta vegyszermaradék), és a szegfűszeget. 1 liter tejet a vaníliával felforralunk. A vanília belsejét belekaparjuk a tejbe. A kiflit kb. 1 cm-es karikákra vágjuk. Egy tűzálló tálat alaposan kikenünk vajjal. A kiflit alaposan összekeverjük a mákkal, beletesszük a tűzálló tálba, rácsorgatjuk a mézet, majd a vaníliás tejjel átitatjuk. Ha kevés a tej, pótoljuk. Rázzuk össze az egészet, hogy egyenletesen jusson a kiflire tej, mák, méz egyaránt. A maradék vajat a tetejére daraboljuk, és előmelegített forró sütőben addig sütjük, míg a teteje pirulni kezd. Forrón tálaljuk. Tálaláskor (egészében és adagonként is) bőven megszórjuk (vaníliás) porcukorral. 

*Már a nagymamám idejében az volt a szokás, hogy egy jól záródó üveg vagy porcelánedényben tartotta a porcukrot, melyben mindig volt egy rúd vanília is. Ezt a vaníliaillattal átitatott cukrot szitálta a süteményekre. Ezt a szokást én is továbbviszem, az így „készített” vaníliás porcukorral szórom meg a mákos gubát is.

Az eMpszi étrendje szerint a mákos gubát, mint az édességeket általában,  tésztanapra ajánlom

2 megjegyzés: