Életemben először elmentem gombát
szedni. Van itt a falu határában egy gyönyörű erdő, s nagy naivan azt hittem,
nyilván csak ki kell mennünk, és kilószámra szedjük majd a jobbnál jobb
gombákat. Hát nem egészen így alakult. Találtunk ugyan néhány gyönyörű
őzlábgombát, de aztán jött a vadőr, és elmagyarázta, hogy nem úgy van ám az,
hogy csak úgy gombázgatunk az erdőben, mert megvan annak a tulajdonosa, és itt
minden ez övé, és én sem örülnék neki, ha valaki leszedné a kertemből a
paradicsomot. Meg különben is, most a dámvadásztat ideje van, és ha itt
járkálunk, elriasztjuk a vadakat, és a német vadászok majd nem tudnak bakot
lőni vagy csak azt, de ők bikát akarnak. Nagyon empatikus lettem a vadásztársasággal
és a külföldi vadászokkal, így a néhány őzlábgombánál maradva hazaindultunk. De
így is nagyon szép volt az a kis idő az erdőben. Az első gombámnak így is
nagyon örültem. És ezt az örömemet még az is fokozta, hogy amikor a gombász –
akinek a biztonság kedvéért megmutattam, mit is szedtem - megpillantotta a kosában
gombáimat, gyönyörű bagolygombának nevezte őket. Ezután már csak az volt a
kérdés, hogy mit is lehetne készíteni ebből a nem túl nagy mennyiségből. A
Príma Konyha receptjei között találtam jónak ígérkező receptet, ezt vettem
alapul.
A Príma Konyha receptje:
Töltött paprika rántva, zalai
módra (négy főre)
Hozzávalók: 4 nagyobb tölteni való paprika, só, 50 dkg csiperkegomba, 1
vöröshagyma, 1 evőkanál zsír vagy 3 evőkanál olaj, 1 csokor petrezselyem, 1
mokkáskanál őrölt fekete bors, 3 tojás. A bundához? kb. 4 evőkanál finomliszt,
2 nagy tojás, kb. 6 evőkanál zsemlemorzsa, a sütéshez bő zsír vagy olaj.
Elkészítése: A paprikákat megmossuk, kicsumázzuk, majd sózott,
forrásban lévő vízbe rakjuk fél percre. Azonnal leszűrjük, hűlni hagyjuk. A
gombát és a hagymát megtisztítjuk. Előbbit apró kockákra az utóbbit nagyon
finomra vágjuk, de az is jó, ha lereszeljük. A zsírt vagy olajat egy magas
peremű serpenyőben vagy széles lábasban kissé megforrósítjuk majd a hagymát
kevergetve megfonnyasztjuk rajta. A gombát rádobjuk, kevergetve nagy lángon 7-8
percig, pontosabban addig pirítjuk, míg a levét elfövi. Közben a fölaprított
petrezselyemmel fűszerezzük, enyhén megsózzuk, megborsozzuk. A fölvert
tojásokat ráöntjük, kevergetve kocsonyásodásig sütjük. Egy kicsit hűlni
hagyjuk, azután a paprikák üregébe töltjük. A szokásos módon a lisztbe, a
fölvert tojásba majd a zsemlemorzsába forgatva bundázzuk. Bő, forró zsírban vagy
olajban pár perc alatt szép aranybarnára sütjük. Konyhai papírtörlőre szedve
lecsepegtetjük.
(Príma Konyha 2012. október, 13. oldal)
Az én
változatom:
Őzlábbal töltött kápia rántva
- és a tapasztalatok
Az én változatomban a csiperkét az
őzlábgomba helyettesítette a nagy sárga tévépaprika helyett meg kisebb kápiával
készítettem el (ez volt itthon). Sajnos a paprikák bundájának nagy része már a
sütés közben lepotyogott. (Nem tudom, hogyan akadályozhattam volna meg ezt.
Lehet, hogy nem tettem sót a forrázóvízbe?) A kápiának egy kicsit határozottabb
az íze, mint a sárga paprikának, és talán egy kicsit el is nyomta az őzláb
diszkrétebb ízét. Tálaláshoz nagyon éles késsel kb. 1 cm vastagra szeleteltem a
töltött paprikákat. Mindezzel együtt nagyon finom
volt az első saját szedésű őzlábételem.
Az eMpszi étrendjében a bunda miatt
tésztanapra ajánlom ezt az ételt.
Véleményem szerint az őzláb a legfinomabb gomba, rántva mennyei!
VálaszTörlés