193.Tésztanapra: Meggyes lepény – nagyanyám konyhájából

Nem az ételtársítás példaétele ez a meggyes, de tésztanapon azért megkóstolhatjuk. Mivel a céljaim közé tartozik az is, hogy erre a blogra összegyűjtsem azokat az ételeket is, melyek a családi hagyomány részei, így legyen itt a meggyszezon végén Mama meggyes lepénye, gyerekkorom egyik nagy kedvence. 

Meggyes lepény

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 2,5 dkg élesztő, 8 dkg vaj, 2,5 dl tej, 6 evőkanál cukor, 1,2 kg magozott meggy, 4+1 tojás, 3 kanál liszt, 10 dkg gríz. 

Elkészítése: A tejet meglangyosítjuk, beleteszünk 1 evőkanál cukrot és az élesztőt. A lisztet átszitáljuk, és egy kelesztésre alkalmas tálba tesszük. A közepébe egy mélyedést készítünk, beleütünk egy tojást, és ide öntjük majd a cukros tejben megkelt élesztőt. Úgy szórjuk bele a lisztbe a kiskanál sót, hogy közvetlenül ne érintkezzen az élesztővel, melyet a liszthez öntünk. Elkezdjük dagasztani a tésztát, majd hozzáadjuk a vajat is, és rugalmas tésztát készítünk. Langyos helyen kb. egy órát kelesztjük, amíg a tészta duplájára dagad. Ekkor kinyújtjuk, és egy sütőpapírral kibélelt tepsibe igazgatjuk. A négy tojás fehérjéből habot verünk, hozzáadunk négy evőkanál cukrot, majd a négy sárgáját, végül három evőkanál lisztet. A magozott meggyet összekeverjük a maradék cukorral és a grízzel, és a tésztára tesszük, és ráöntjük a tojásmasszát. Előmelegített 200 fokos sütőben kisütjük.

Könnyed nyári csevegés - helyett

Most igazán érzem, hogy éppen úgy, mint a pulóver a súlyos gondolatok sem éppen ehhez az időjáráshoz valók. Eddig még nem jutott eszembe, hogy az időjárásnak a gondolkodásra is nagy hatása van, de most, hogy kéne írnom valami értelmeset, érzem, hogy a meleg mennyire eltompít, lelassít. És nyilván nem csak én vagyok így ezzel. Az információfeldolgozásban, és ebből következősen kommunikációban is hosszabb a reakcióidőnk. Így könnyen előfordulhat, hogy a reakcióink sem éppen a legkedvezőbbek lesznek. Félreértések, fenyegetettségérzés is könnyebben alakulhat ki így. Az O típusú ember számára ez elég rossz következményekkel járhat. Hiszen az általam ebbe a kategóriába sorolt ember ezeket a meg nem fogalmazott érzéseket, valamiféle veszélyként, zaklatásként érzékelt helyzeteket legtöbbször megnyugtató evéssel igyekszik lecsengetni. 

Nyáron meleg van, ez tény. Ha nagyon meleg van, az kellemetlen. Kellemetlen körülmények között az emberek ingerlékenyebbek. Ez is tény. Én is ingerlékenyebb vagyok, és a többiek is azok. Talán ha ezt szem előtt tartjuk, és számításba is vesszük, akkor kevesebbet sérülünk, kevesebbet sértünk. És ha kevesebb a seb, akkor kevesebb gyógyító falatra van szükségünk.

Holnap folytatjuk.