Sokat töprengtem már azon, mit is jelent ez tulajdonképpen. Aztán arra jutottam, hogy nyilván azt jelenti, hogy meghozzuk-e valójában azt a döntést, hogy megteszünk valamit. Mert ha döntést hozunk valami mellett, akkor arról is döntünk, hogy megadjuk az árát. Megteszünk minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy a kitűzött célt elérjük. Minden áron? Nos, ez jó kérdés. Mi az a minden ár? Mennyit ér meg az a cél, mennyit vagyunk hajlandók érte adni. De először, legeslegelőször az a tisztázandó, hogy mi is az igazi cél. És annak a célnak mi a magasabb célja, azaz, mit kapunk azáltal, ha elérjük. Ezt érdemes végiggondolni: Mit kapok azáltal, ha elérem a célom. Mert ennek a magasabb célnak kell elég erősnek lenni ahhoz, hogy legyen elég motivációnk. És ennek kell ahhoz teljesülnie, ahhoz, hogy úgy érezzük, megéri az erőfeszítést.
Gondolom, mindenkinek az életében volt már olyan eset, amikor tényleg úgy gondolta, hogy ezt most MEGTESZEM, nem megpróbálom megtenni, hanem megteszem. Érdekes dolog elővenni egy-egy ilyen emléket. Megvizsgálni, hogyan csináltuk, amikor tényleg nemcsak próbálkoztunk valamivel, hanem eldöntöttük, hogy megtesszük. Lesz, ami lesz, kerül, amibe kerül. Ha hozunk egy ilyen döntést, akkor nem akadályoz meg a végrehajtásban az sem, ha az először kiszemelt úton leküzdhetetlennek tűnő akadály kerül elénk. Akkor keresünk új utat.
Mi itt a magasabb célunk azzal, hogy itt együttgondolkodunk, új szokások kialakítására törekszünk? Eléggé motiváló ez a magasabb cél akkor is, ha úgy tűnik, hogy rögös az út, ha akadályok tornyosulnak előttünk? Mi az, amit megéri? Mit adunk meg érte?
Tésztanapra
Eddig még ilyen (bolti félkész ételt felhasználó fogás) nem volt ezen a blogon, s remélem, nem is lesz túl sokszor, de ma csak ezt tudom hozni, mert ennyire futotta. Aztán – ha másra nem is, de arra jó lesz ez az étel, hogy lássuk, akkor sem dől össze a világ, ha néha úgy hozza az élet, hogy csak ilyesmire telik az időből, az erőből.
Gombás pizza bolti tésztából
Hozzávalók: 1 csomag (400 g-os – 36x22 cm-es) félkész pizzatészta, 1 kanál étolaj, 1 fej apróra vágott hagyma, 70 dkg csiperkegomba, 3 gerezd foghagyma, só, bors, 2 evőkanál tejföl, 1 evőkanál bolti bazsalikomos pesztó, 10 dkg reszelt sajt.
Elkészítése: A hagymát és a foghagymát az olajon megdinszteljük, a gombát folyóvízben gyorsan lemossuk, majd szárazra töröljük, összevágjuk, és a dinsztelt hagymán pároljuk néhány percig, összekeverjük a tejföllel, sóval, borssal ízesítjük. Magas fokozatra előmelegítjük a sütőt, egy tepsiben elterítjük a tésztát, rátesszük a gombát, ráreszeljük a sajt felét, és kb. 10 perc alatt (amíg a tészta széle pirulni kezd) megsütjük. A tetejét megkenjük egy kis bazsalikomos pesztóval és még egy kevés sajtot szórunk rá. Forrón tálaljuk.
Holnap folytatjuk.
igen, az örök dilemma: engedékenynek lenni önmagunkkal szemben, vagy következetesnek... ez utóbbira szavazok.
VálaszTörlésigazad van, motiváció, magasabb cél nélkül nem megy
Ismét találó írás! Én most a véradással voltam így, eldöntöttem, hogy MEGTESZEM, pedig alacsony a vérnyomásom, 1 éve szültem, ráadásul a nagyszülőket be kellett izzítani, hogy vigyázzanak a gyerekekre. De, FEJBEN eldöntöttem, hogy megteszem, adok vért. Szerintem rengeteg dolgot véghez tud az ember vinni, ha fejben eldönti a dolgokat....
VálaszTörlésA legnagyobb fuszkesegem, ami valoban fejben dolt el, az az volt, hogy 36 ev dohanyzas utan "eldobtam" a cigit. Mert 2 evvel ezelott fejben es nagyon komolyan ugy gondoltam, hogy legyen vege a kapcsolatomnak a cigivel.
VálaszTörlésEz a fuggoseg is olyan volt, hogy korabban csak beszeltem arrol, hogy mennyire jo lenne nem dohanyozni, de csak ures szavak voltak es semmit nem tettem a cel erdekeben.
Most a mertektartast kell komolyan vennem.
Naponta 3 x eszem, elvalasztom az eteleket, csak az ebedre elfogyasztott etelmennyiseget kell mersekelnem.
Orom latni a kepen, hogy mennyi is
az 1 adag! :-D
"legnagyobb fuszkesegem"= legnagyobb buszkesegem
VálaszTörlés