Amikor
a fiaim gimnazisták voltak, akkor élte virágkorát itt a faluban az Égerfa
néptánccsoport, melyben a helyi fiatalok (így a fiaim is) táncoltak nagyon jó
művészeti vezetők (talán így mondják) –
Papp Viktória és Vass Oszkár tanítványaiként.
Az égerfások hozták vissza akkori szokásba itt a faluban a locsolkodást az
eredeti formájában, mármint hogy a nagyfiúk csapata húsvéthétfő reggelén
felkereste a csapattagok révén éppen „képben lévő” lányokat, és úgy
kíméletlenül vödör vizekkel loccsantotta nyakon a visítozó hajadonokat. (Nem is
az öregasszonyokat és az óvodás kislányokat „krajsznajamászkvával” pár forint
reményében, s dél körül már tántorgó részegen). Táncolni már nem járnak a
fiaim, de Ferencnek a lovas baráti körében megmaradt, hogy ezen a napon
felkeresik a lovas fiúk a lányokat ugyancsak vödör vizeket zúdítva rájuk.
Nos,
ekkor a nagy ijedségre jól jön egy-egy pohárka bor, de azt nem szerencsés csak
úgy éhgyomorra kóstolgatni, jó, ha van a poharak mellett néhány sós falat is az
asztalon. Erre az alkalomra ideális a frissen sült medvehagymás kelt.
Két
éve már írtam ide medvehagymás pogácsát, mely hasonló volt ehhez, de ez
szerintem jobb. Ezt is csak én raktam össze saját elképzelés alapján, de merem
ajánlani.
Medvehagymás
kelt
Hozzávalók:
1 kg liszt (+ a lisztezéshez), 2 dl tej, 2 kiskanál cukor, 10 dkg vaj, 5,25 dl
tejföl, 5 dkg élesztő, 0,5 kg (kb. 5 csokor) medvehagyma, só, tojás a kenéshez.
Elkészítése:
1.
A tejet a cukorral meglangyosítjuk, és
belemorzsáljuk az élesztőt. A lisztet átszitáljuk, a közepében krátert képzünk,
ide öntjük a langyos tejben felfutott élesztőt, a szobahőmérsékletű tejfölt, a
langyosra olvasztott vajat. Az edény szélhez körbe szórunk 4 kiskanál sót. Az
egészet jól összedolgozzuk, rugalmas tésztát kapunk, melyet kb. 1 órát langyos
helyen (kelesztőtálban, vagy nagy tálban jól betakargatva) pihentetünk.
2.
Míg a tészta kel, megmossuk a medvehagyma-leveleket,
leitatjuk róla a vizet, majd csokrokba fogva késsel összevágjuk. Négy adagba
osztjuk.
3.
Mikor a tészta megkelt, lisztezett deszkán
kinyújtjuk kb. hüvelyujjnyi vastagságúra. Rászórjuk a medvehagyma negyedét,
majd feltekerjük, mint a bejglit, a rudat is – jobb és bal végét felhajtva –
háromba hajtjuk, s újból kinyújtjuk. Ráterítjük a medvehagyma következő adagját, és éppen úgy
járunk el, mint az előbb. Addig ismételjük ezt a műveletet, míg az összes
medvehagymát beledolgozzuk ilyen módon a tésztába. Végül, mikor már az összes
zöld a tésztában van, kinyújtjuk még egyszer a tésztát kb. ujjnyi vastagságúra.
4.
Éles késsel négyzetekre vágjuk a tésztát. Az
alkalomtól függően ezek a négyzetek különböző méretűek lehetnek, éppen úgy
ahogy különböző méretű pogácsák is vannak. (Én 2x2-es apró darabokat sok ember
megkínálásakor tartom hasznosnak, de ha mondjuk, kb. 5x5-ös négyzeteket vágunk,
akkor az így kisütött kelt, akár egy tartalmasabb leves után második fogásként
is megteszi.
5.
Kikent vagy sütőpapírra kibélelt tepsibe
tesszük, megkenjük felvert tojással, a tetejüket is megsózzuk. Egy kis (kb.
negyed óra) pihenés után előmelegített 180 fokos sütőben 20-30 perc alatt
készre sütjük a tésztát. (Ha kisebb darabokat vágunk, akkor 20 perc is
elegendő, a nagyobb darabok esetében egy kicsit több időre van szükség.)
Frissen kisülve minden dicséretet learat, hidegen is nagyon
népszerű, de arról nem tudok beszámolni, hogy másnapra milyen lesz, mert arra
még nem volt példa, hogy másnapra maradjon, talán a kísérlet kedvéért el
kellene rejtenem néhány darabot legközelebb.
Az eMpszi étrendje szerint
étkezőknek tésztanapra ajánlom.
Nézz be hozzám, ha elfogadsz egy díjat!
VálaszTörlésEz nagyon jól hangzik. :)
VálaszTörlés