Szellemi táplálék

Pocsék idő volt még ma is. Nem is érzetem jól magam. Lefeküdtem egy kicsit délután, aludtam és olvastam. Alíztól megérkezett tegnap az Erdélyi Konyha három legutóbbi száma, illetve megvettem ezt a Gundel könyvet.
Nagy örömömre volt mindkettő. A Gundel könyv kapcsán elhatároztam, hogy fogok ilyen régi szakácskönyveket olvasni, mert szeretném megtalálni a magyar gasztronómia gyökreit. Éppen ő írja, hogy a történelmünk alakulása miatt Erdélyben sokkal jobban megmaradtak az ősi gasztronómia elemei, mint az egyéb területeken, ahol sokkal inkább érvényre juthatott akár a dörök hódítók, akár a bécsi udvar hatása. Igaz, ezt 1935-ben írta. De én remélem, hogy ez még mindig így van egy kicsit. Ezért is nagyon örülök az Erdélyi Konyha létének. Azt állapítottam meg, hogy hihetetlen gazdag ez a lap. Egy-egy szám, bőven tartalmaz egy hónapnyi olvasnivalót.